A "Miasszonyunk" elnevezésről már korábban is értekeztem. Én is érzem, hogy ez magyartalan, de jobb fordítást a Nyugat-Európában elterjedt névre (pl. Notre Dame) még nem találtam. A magyar mitológiából származó Boldogasszony mégse illik egy belgiumi templomhoz. 

Bernkastel a Mosel mentén fekszik. A folyó mentén szinte végig éltek emberek már a bronzkorban is, konkrétan a település megléte a korai középkortól bizonyos. A névben található "kastel" pedig a latin castellumból származik, és római kori erődítményre utal. 

1905-ben a várost összevonták a folyó átellenes partján található településsel, az egyesített város nemes egyszerűséggel a Bernkastel-Kues nevet kapta (kiejtés: bernkasztel-kúsz). 

Babenhausen egy kisváros, bő harminc kilométerre délre Frankfurttól. Templomát a XIII. század elején építették fel, azóta azonban többször is átalakították, így ma ebből a román kori épületből nem sokat láthatunk. 

Az egyedüli, a XIII. századból származó épületrész a torony alsó fele, egyben ez a templom egyedüli román stílusú része is. 

1383-ban a szentélyt lebontották, és egy új, gótikus szentélyt építettek a helyére. Meglehetősen elterjed, tipikus szokás volt ez akkoriban. Egy egyszerű, egyértelműen, de azért elég visszafogottan gótikus szentélyt látunk, a szokásos 5/8 formában, kelet felé megnyújtva. Az ablakfelületek nem túl nagyok, és a fal is önmagában áll, nincsenek támpillérek. Nem is túl magas: bár alighanem magasabb volt, mint az akkor még álló román kori főhajó, de akár kisebb, falusi templomoknál is látunk ezt meghaladó magasságot.

A XV. században a területet birtokló hanaui grófi család kettészakadt, és az egyik, magát Hanau-Lichtenbergnek nevező ágnak Babenhausen lett a székhelye. Ugyan egy nem túl jelentős nemesi családról beszélünk, de mégiscsak grófi város lett, hát ahhoz illő temploma is legyen, gondolták. A gondolatot tett is követte, a román kori templomot a torony kivételével lebontották, és egy új, gótikus épületet húztak fel a helyére. A templom uralja az előtte fekvő piacteret, már csak azért is, mert ez utóbbi sem különösebben impozáns a maga kb. 20×30 méterével. 

Láthatjuk, hogy a templom háromhajós, de már nem bazilika, hanem a gótikában megszokott módon épül fel. A magasabb (egyébként a szentéllyel pontosan egyforma magas) főhajónak nincs oldalsó fala, a tető a mellékhajók tetejéig ér le, a mellékhajókon pedig keresztirányú nyeregtetőket találhatunk. 

Reinhard Dietrich, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons

A belső térben láthatjuk a csúcsíves szerkezeteket, de az egyszerű famennyezetet is, a nagy grófi nekibuzdulásból még egy kőboltozatra se telt. De legalább szépen kifestették. 

A XVII. században egy viharban a torony ledőlt, újjáépítették, majd a XIX. században, hasonló okokból, még egyszer. Ezzel a templom elnyerte mai képét. 1557-ben a város evangélikus lett, a templomot ma is az evangélikus egyház használja. 

Talán az első szent a blog történetében, akinek első nekifutásra le se tudtam írni a nevét. A hölgy a VII. században élt, a frank királyi családból származott, és úgy nagyjából minden családtagját szentté avatták. Bár a mal Belgium területén élt, ez az ország az ő idejében még nem létezett, és Herentals Belgiumnak egy egészen másik régiójában található, szóval nem teljesen érthető, miért éppen őt választották védőszentül.