A flandriai Lier városáról már a Szent Gummarus templom kapcsán írtam pár szót. Aki a városban jár, és megszemléli a nevezetességeket, alaposan körbejárja a Gummarus-bazilikát - és tán elmegy úgy egy kis kápolna mellett, hogy fel sem figyel rá.

Simmern a Hunsrück-hegységben, Koblenztől kb. ötven kilométerre délre található. A helyi herceg 1486-ban, a gótikus kor végefelé rendelte el egy templom építését a városban Szent István vértanú tiszteletére. 

A templom körülbelül húsz év alatt készült el. Egy háromhajós gótikus templomot látunk. Nem bazilika, mert mindhárom hajó egyforma magas, ahogy ez jellemző volt a gótikus kor második felében. 

A templom a város központjában lévő hegyen áll, padlószintje a nyugati végén jóval a talajszint felett fekszik. A szentélyben még ennél is magasabban, mégis inkább valamivel a talajszint alatt. Máshonnét nézve meg az egészet alulnézetből látjuk. 

A szentély ugyanolyan széles, mint a főhajó, és majdnem ugyanolyan hosszú is. A déli oldalon több nagy ablaka is van (lásd a legelső képet), az északin viszont ott van mellette a torony. A toronynak a templom oldalába való építéséhez a korszak bajor templomai szolgáltak mintául. 

A belső térben a karcsú világos, ráadásul oszlopfő nélküli oszlopok szinte vonzzák felfelé a látogató tekintetét, a csillagmintás mennyezetre. Az északi mellékhajó fa árkádja újkori, eredetileg a másik oldalon is volt, de ott a huszadik században eltávolították. 

A hegyek közt megbúvó kisvárost megkímélték a történelem viharai. A toronysisak kivételével a templom ma is az építéskori, XVI. század eleji állapotában található. A helyi evangélikus egyházközség használja. 

Köln városáról, történelméről, aligha kell már ezen a blogon értekeznem. Kölnben viszonylag kevés gótikus templom épült. Részben azért, mert a gótika idején Köln már nem állt olyan jól, mint egy-kétszáz évvel korábban, részben azért, mert volt több, mint harminc román kori templomuk, éppen akkor nem volt szükségük újakra. 

A Szent Kolumba templom belső tere egy, a XX. század elejéről származó képeslapon

A XII. században a német városok tipikus házépítési módja az ún. Fachwerk-ház volt. Kőház csak a módosabbaknak jutott. A nem túl jelentős Seligenstadtban, a Majna mentén, nem sokkal Frankfurt felett, nem sok lakóház épülhetett akkoriban kőből.