Az amay-i káptalani templom

Amay egy kisváros a mai Belgiumban, a Maas (franciásan Meuse) partján. Története a korai középkorig nyúlik vissza, de sosem volt igazán jelentős város. 

amay1.jpg

A városka főterén álló templom alapjai a meroving korból származnak, ezután rendszeresen újra meg újra átépítették, bővítették a templomot. A káptalant (azaz nem-szerzetes papokból álló közösséget) 945-ben alapították, egészen a napóleoni háborúkig ők kezelték a templomot. 

amay2.jpg

A XII. század elején lezajlott román stílusú átépítés máig meghatározza az épület szerkezetét. Bár első ránézésre is gyanús, hogy a ma látható elemek nem mindegyike akkor épülhetett, de a fő struktúra azóta változatlan. A főhajó és  Westwerk két szélső tornya pedig ténylegesen abból a korból való. 

A Maas mentén több helyen (pl. Maastricht) épültek hasonló felépítésű templomok, ez is beleillett a sorba. 

amay3.jpg

A Westwerk mai szerkezete csak a középkor végén, a XVI. században alakult ki. Eredetileg a középső elem alacsonyabb volt, mint a két szélső torony, a középső torony ekkor épült. A mostani, masszív nyugat rész tehát egy olyan korban épült ki, amikor a Westwerk, mint olyan, már több száz éve idejétmúltnak számított. 

amay4.jpg

A XVIII. században a templom átesett egy jelentős felújításon. Ekkor teljesen újjáépítették a szentélyt. A nagy ablakok elárulják, hogy ez az épületrész nem a román korból származik, mindazonáltal a kutatások alapján a XII. századi szentély is kb. így nézhetett ki, bár alacsonyabb volt (de félköríves apszisa annak sem volt). 

amay5.jpg

Ekkor épült újjá a kereszthajó is. A kereszthajó 5/8-os lezárása a középkorra egyáltalán nem volt jellemző, se a román, se a gótikus korra (amikoris a szentélyt jellemzően ilyenre építették), a nagy, de boltíves ablakok is a barokk korra utalnak. A tornyok oldalában látható bejáratok pedig látványosan barokk stílusúak. 

A belső teret is teljesen barokkizálták, a középkori építészetre nem emlékeztet semmi. Míg Hollandiában és Németországban (ha egymástól eltérő vezérelvek nyomán is, de mégis) sok barokkosított templomot alakítottak vissza a XIX-XX. századok folyamán, Belgiumban jellemzően azt látjuk, hogy a modern kori felújítások nem változtattak az épületek állapotán, sem kívül, sem a belső térben, így az amay-i káptalani templom, ma inkább barokk látszatot kelt, bár az alapjai, és az épület egy jelentős része még a középkorból való.