A Rolduc-apátság temploma
A Worm folyócska felett 1104-ben alapították az ágostonos apátságot. A templomot nem sokkal ezután kezdték el felépíteni, a szentélytől nyugat felé haladva, a korhoz illő stílusban.
A XII. század végére készült el a Westwerk (eredetileg egyszerűbb toronysisakkal). A Westwerk egy, a XII. századra igazából már kissé elmaradottnak számító építészeti forma, első ismert előfordulásai Nagy Károly korából származnak, pl. az aacheni vártemplomnál láthatjuk a legrégebbiek egyikét. Alapja egy középső, magasabb torony, ami két oldalról jóval szerényebb, lépcsőház-tornyok szegélyeznek. Rolducnál, ahogy láthatjuk is, a lépcsőházak erősebbek, mint a karoling- és Ottó-kori Westwerkeknél, és négyzet alaprajzúak. A jobb oldalinál látható ajtó természetesen modern kori, eredetileg, sok más korabeli templomhoz hasonlóan, a nyugati falon nem volt ajtó.
Maga a főépület egy háromhajós bazilika kereszthajóval, semmi meglepetés (a hozzánk legközelebb eső rész már a kolostor kerengője). Ami mégis, hogy a mellékhajók első és harmadik blokkja magasabb, ez egy egyedi kialakítás.
A Rolduc név a kolostor melletti város, Herzogenrath, nevének francia fordításából, Rode-le-Duc, származik, annak lerövidítésével. Hogy a csak a napóleoni időkben, néhány évig, francia területen fekvő kolostor miért visel francia nevet, a történelem homályába vész.
A kereszthajó mindkét oldalon (szimmetrikusan) jóval a mellékhajók szélességén túl nyúlik. A szentélyt valamikor a kései középkorban átépítették gótikusra, ennek pontos történetét nem ismerjük.
1797-ben, a francia megszállás idején, a kolostort feloszlatták. A napóleoni háborúk után az 1815-ös békeszerződésben holland - porosz határt ötven méterrel a kolostor fala mögött húzták meg, így az holland területre került. Azóta a roermondi katolikus egyházmegye kezeli. Ezzel ez lett Hollandia egyetlen fennmaradt középkori kolostora is - még ha történetének nagy részében nem is ehhez az országhoz tartozott.
Ha a kedves olvasónak most gyanús, hogy a szentély nem tűnik gótikusnak, nem téved. Ennek okozója pedig a Hollandia, és azon belül is főként Limburg megye kapcsán a blogon már többször is említett Pierre Cuypers, aki pl. a már említett Roermondban is garázdálkodott az előző századforduló tájékán.
Cuypers 1891-1902 közt vezette a templom felújítását. Ennek keretében a gótikus szentély lebontották, és a helyére egy új, neoromán szentélyt építettek. Eredetileg a középkorban a szentély vagy hasonlóan nézett ki - vagy nem.
Chris06, CC0, via Wikimedia Commons
A belső térben is a korai román kor jellemzőit látjuk viszont, a falfestmények nyilvánvalóan modern koriak. A szentélyről tudjuk, hogy csak úgy néz ki, mintha román kori lenne - lásd az előző bekezdést.
A barokk kolostorépület nagy része ma profán használatban van, egy kis része leendő papok képzésére szolgál (arra a részre tilos is a bejárás), a templomot is ők használják.