A nyári szünt előtti utolsó posztban ezúttal is egy általánosabb témát választottam, nem egy konkrét épületet mutatok be. Ma a "bazilika" fogalmat járnánk körül. A szónak két, egymástól többé-kevésbé független jelentése is van, ami zavarokat is okozhat - pedig a szó a blog sokk cikkében is előkerül. 

Trechtingshausen, látható a hosszanti épület és a kép bal szélén az apszis.

Maga a szó az ógörög kultúrából ered. Görögül a "baszileiosz" királyt jelent, az ebből képzett melléknév "basziliké", királyi. Ennek latinosított formája a basilica. Eredetileg tehát a bazilika egy királyi épület, ill. terem, az alapformája egy hosszú, téglalap alaprajzú épület, aminek az egyik végében, a rövid oldalon van egy félkör formájú "kitüremkedés", amit apszisnak nevezünk, és eredetileg ez a király helye volt. Az apszis keskenyebb és alacsonyabb, mint az épület többi része. 

Ez még az ókorban továbbfejlődött, és kialakult egy olyan típus, ahol a hosszanti épületrészt oszlopsorokkal három, esetleg öt részre tagolják. A középső rész a legszélesebb, és egyben legmagasabb, a két szélső alacsonyabb és keskenyebb.

Öthajós épületeknél előfordul, hogy a négy mellékhajó egyforma magas, de látunk olyat is, ahol a két legszélső alacsonyabb. Akár három-, akár öt hosszanti részből áll az épület, a középső, ún. főhajón jellemzően hosszanti nyeregtetőt, a mellékhajókon egy irányba lejtő tetőt látunk. A főhajó falának felső, az oldalsó tetől által nem fedett részén pedig ablakok vannak. 

Nagyobb keresztény templomokat már a kései ókortól elkezdtek rendszeresen bazilika-formában építeni, a IX. - XIII. századok közt pedig egyeduralkodó volt ez az építési mód egész Európában. Hatalmas templomoktól, mint a régi (ma már nem álló) római Szent Péter bazilika, olyan egészen kis templomokig, mint pl. az odendorfi (ez utóbbi látható a fenti képen). A pre-román, román és korai gótikus korszakból bazilikákat találunk Angliában, Itáliában, Németországban, de Magyarország legismertebb középkori épülete, a jáki templom, is bazilika formájú. 

A gótikában először az apszis lett köríves helyett szögletes (a nagy ablakok megkövetelték ezt a változást), majd az érett gótika a XII. század közepétől folyamatosan eltávolodott a bazilika-formától, de a mai Belgiumban a brabanti gótika egészen a XVI. századig szívesen építkezett ebben a szerkezetben, ld. pl. a herentalsi templomot. 

A tornyok, kereszthajók száma, elhelyezkedése, formája, egyáltalán megléte vagy hiánya egész változatos formákat tett lehetővé, de minden olyan épületet (a középkorban ezek elsöprő többsége templom), ami alapvetően hosszanti felépítéső, oszlopsorokkal több hajóra tagolt, és a főhajó magasabb, mint a mellékhajók, bazilikának nevezünk. A kései karoling és a gótikus (mint pl. a fenti képen a metzi székesegyház) építészetet a bazilika-formán kívül nem is sok minden köti össze. 

Ugyanerre a tőre vezethető vissza, de az építészeti jellemzőktől teljesen független, katolikus templomok számára a mindenkori pápa által adományozott cím is a bazilika. Ennek két kategórája van, a nagy bazilika ("basilica maior") és a kis bazilika ("basilica minor"). Az előbbi kategóriába csak a négy római pápai bazilika tartozik (Szent Péter, Falakon kívüli Szent Pál, Nagy Szűz Mária, Laterán), a basilica minor címet viszont a XVIII. század óta rengeteg egyéb templomnak adományozták a pápák, világszerte nagyjából ezerötszáz katolikus templom viseli ezt a címet, Magyarországon is több, mint egytucatnyi. 

A basilica minor cím az éptési formától független. Rengeteg bazilika formájú, de nem basilica minor templom van a világban, csak ezen a blogon bőven száz felett az ilyen templomok száma. A képen látható koblenzi Szent Kastor bazilika így is, meg bazilika úgy is. 

Coldrerio, CC BY-SA 3.0 DE, via Wikimedia Commons

A kölni Szent Gereon templom viszont rendelkezik a kis bazilika címével, de nem bazilika formájú. 

A "bazilika" fogalom kettős használata tehát csak annyiban függ össze, hogy mindkettő ugyanarra a görög tőre vezethető vissza. Sok templom csak így, vagy csak úgy bazilika, egyesek így is, úgy is, sok másik meg így se, úgy se. Mivel ez a blog jellemzően építészettörténettel foglalkozik, és nem annyira a templomok pápai rangjával, ezért itt a szó jellemzően az építészeti formát jelöli - ha mégsem, azt külön jelzem.