Az Enz partján fekvő Pforzeheimben, kb. egypercnyi járásra a már korábban bemutatott "Mezítlábas templom"-tól, épült a Szent Mihály templom. A második világháborút követő ásatások során bebizonyosodott, hogy itt a domboldalban az első templom a karoling korban épült, majd annak a helyén egy nagyobb bazilika a román korban. 

A román kor végén épült a nyugati homlokzat. Több más templomhoz hasonlóan itt is ez az épület legrégebbi, máig megőrzött része. A nyugati részt akár egy kicsit korábbra is tippelnénk, mint a tényleges 1220-as évek, a középső gótikus ablak természetesen egy későbbi átalakítás eredménye.

A román korból több nem is maradt meg. Alig néhány évtizeddel a homlokzat felépítése után a hosszházat lebontották, és egy korai gótikus bazilikát építettek, kereszthajóval, a helyére. 

A szentélyt már később, az érett gótika idején, az 1460-as években építették át a jelenleg is látható formájára. Bár jól láthatóan egy későbbi kor terméke, mint a hosszház, azért feltűnően egyszerű építmény, a XV. század második felében már ennél jóval többet hoztak ki a gótikából sok helyen. 

Belül is a gótika első fázisa köszön vissza. Kivételt képez a szentély, de abból a masszív szentélyrekesztő miatt nem sokat látunk. 

Moleskine, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons

1945 februárjában Pforzheimet jelentős bombázás érte, amiben a város addig még megmaradt középkori történelmi öröksége szinte teljesen megsemmisült. A mai belváros nagyrészt az 1960-as éekben épült ki. A Szent Mihály templom is jelentős károkat szenvedett, de a háború után helyreállították. A ma látható épület egyes részei a háború után épültek, de azok is megfelelnek az építéskori állapotnak. 

A dél felől készített fényképen (ilyet ma már télen se lehet csinálni, mert megnőttek a fák, a többi évszakban meg már korábban se nagyon) jól felismerhetőek az egymást követő építési fázisok.