A Rajna Bingen és Koblenz közti, 67 km hosszú szakasza (Oberes Mittelrheintal) a világörökség része. A folyó bal (nyugati) partján mesés kisvárosok egész sora ékelődik be a Rajna és a tőle sokszor alig pártíz méterre lévő hegyek közé, ez utóbbiak oldalában és tetején várak garantálták a környék urainak a Rajna és a városok feletti fennhatóságot. 

A Reichenstein nevű vár alatt helyezkedik el Trechtingshausen. Természetesen lakott, amióta a Rajna-vidék benépesült, de sosem tudott várossá nőni. Kápolnájának felépítéséről nincsenek írásos emlékek, feltehetőleg 1230-50 körül épülhetett. A Rajna mentén, főleg vidéken, ekkoriban még román stílusú templomokat emeltek, esetleg némi gótikus befolyással. 

Figyelemreméltó, hogy a szerény méretek ellenére ragaszkodtak a román kor tipikus templom-szerkezetéhez, a háromhajós bazilikához, kereszthajóval. Az épület kelet-nyugati tájolású, ahogy illik. A Rajna közvetlen Bingen alatt vesz egy éles kanyart, és Trechtingshausennél majdnem pontosan észak felé folyik, így az épület merőleges a folyópartra.

Érdemes megfigyelni a főhajó oldalsó ablakait, amelyek lóhere-formájúak, ez a Rajna-vidék jellegzetessége. 

Az apszis, a kornak megfelelően, félköríves alaprajzú, a szentély csúcsíves, gótikus ablakait egészen biztosan egy későbbi átalakítás során építették be, ahogy nem eredeti a toronysisak sem. 

Bár a zárva tartott épület belső terét csak rácson keresztül sikerült lefényképezni, így is látszik a négyezet (a fő-és a kereszthajó találkozása) csúcsíves lezárása, ill. kivehető az afeletti bordázott kupola, mint korai gótikus elem. 

Az évszázadok folyamán némileg leromlott állagú épületet a huszadik század második felében restaurálták, ekkor állították vissza a fehér-piros külső festést is. A Rajna 534-es kilométerénél, a folyó és a vasút közt álló kápolnát nem egyszerű megközelíteni, de megéri.