Az apátságot valamikor a IX. században alapíthatták, ennél többet nem tudunk. Ma kb. félúton fekszik Karlsruhe és Strasbourg közt, két kilométerre a Rajnától - mindazonáltal Karlsruhe városa több száz évvel fiatalabb az apátságnál. 

Az apátsági templomot mindig újra meg újraépítették a középkorban, mígnem az 1220-as években felépült a ma is látható templom. Látható, hogy a Rajna felső folyása mentén megszokott rózsaszín köveket vegyesen használták a téglákkal. Ez az egyetlen téglából épült középkori templom a folyó felső része mentén. Hogy miért nem kövekből építették az egészet, ma már nem tudható. 

Az építési forma pedig, háromhajós bazilika kereszthajóval, latin kereszt alaprajzzal, aligha lephet meg bárkit a korszak ismeretében. 

A mellékhajók végén is látunk egy-egy félköríves apszist, sőt, még a kereszthajóhoz is kapcsolódik egy-egy. A kereszthajók apszisai nem példátlanok, de nem is tipikusak, minden más viszont teljesen illik az érett román korhoz. A négyezeti torony, ahogy azt fel is ismerhetjük, valamivel később, a korai gótikus korban épült - a templomnak eredetileg nem volt tornya. 

A mellékhajókat a barokk korban kiszélesítették, barokk formában. A XX. századi felújítás során, ahogy azt sok más templomnál is láttuk Németországban, a barokk elemeket eltávolították. Ennek keretében a mellékhajókat teljesen lebontották, és az eredeti, román kori formájukban és méretükben építették újjá. 

A belső tér is a román kort tükrözi, kimondottan díszes oszlopfőkkel. A templomnak mindig is lapos fa mennyezete volt. 

Gerd Eichmann, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons

Ahogy az a fenti képeken látható is, ottjártamkor a nyugati homlokzatot éppen felújították, így arról itt egy más forrásból származó kép. Az apátságot a napóleoni megszállás idején feloszlatták, a templom ma a község plébániatemploma.