Középkori templomoknál igen gyakori a kereszt-alaprajz. Stílusosan a szent keresztről elnevezett trieri kápolna is kereszt alakú.

Trier a római időkben is fontos város volt már, és azóta tartósan kiemelt egyházi központ. Ennek megfelelően egyházi épületeinek történelme is hosszúra nyúlik.

A frank egyházban, az első évezred második felében, nagy tisztelete volt a thébai légiónak. Ahhoz képest, hogy a mai történészek szerint ez a légió nem is létezett, főként jelentős volt a tiszteletük. Egészen röviden: a legenda szerint egy római légióról van szó, hatezer, egyiptomi származású katonával (a nevüket az egyiptomi Théba városáról kapták), akik keresztények lettek, és emiatt kivégezték őket, egyeseket közülük Bonnban. A történet a III. század végére datálódik.

Bár a thébai légió, és az évszázadokkal később nevükön is nevezett Cassius és Florentius vértanúk létezése erősen kérdéses, az tény, hogy Bonn központjában találtak a régészek 3 római szarkofágot, a jelzett korból. A hagyomány szerint ez a két említett katona, és egy harmadik, ismeretlen nevű társuk sírja. Később egy kisebb templomot is emeltek a sír fölé.

A 7 liège-i káptalan közül a Szent Dénes mellett a Szent Bertalan épülete a legrégebbi. A káptalan 1005-ben jött létre, a templom, több lépcsőben, a XII. század elejére készült el.

Hogy ki és mikor alapította a kölni püspökséget, az a történelem homályába vész. Hogy a IV. század fordulóján már létezett, azt tudjuk, ebben az időben egy Maternus nevű ember volt itt a püspök (Köln első püspöke, akinek tudunk a létezéséről). Maternus 328 körül halt meg. Mivel korábban Trier püspöke is volt, ott is temették el, de Kölntől délre is emeltek az emlékére egy templomot, amit Gyásztemplomnak (németül Ruwenkirch) neveztek. Ebből ered a mai településnév: Rodenkirchen. A települést 1975-ben Kölnhöz csatolták.