A Szent Orsolya-bazilika
Orsolya a katolikus egyház legnépszerűbb szentjei közé tartozik, ami különösen nagy dolog, ha figyelembe vesszük hogy a történészek álláspontja szerint sosem létezett. Legendájának lényege röviden, hogy neki, és 11 hajadon társának a Kölnt éppen feldúló hunok tettek házassági ajánlatot, amit ők, a férjjelöltek nem lévén keresztények, visszautasítottak, és ezért kivégezték őket. A 11 (a legenda késő-középkori változataiban már 11 ezer) hajadont jelképezi a város címerének alsó felében a 11 láng (hogy a három korona micsoda, azt nem nehéz kitalálni, de majd egy későbbi posztban visszatérünk rá).
Orsolya emlékének tiszteletére valamikor egy templomot is emeltek Köln északi részén, hogy pontosan mikor, az nem ismert, csak az, hogy a VI. században felújították.
A következő jelentős esemény 1106, a kölni városfal építése közben ugyanis találtak egy temetőt, amiről hamar kiderült, hogy igazából Orsolya és társnői maradványairól van szó. Az ereklyék népszerű zarándokhellyé tették a templomot, ami anyagi gyarapodással is járt.
Az 1130-40-es években épülhetett, a korábbi templom jelentős átalakításával egy román stílusú bazilika, amiből ma már kívülről az utólagos rá- és átépítések miatt alig látható bármi is. Jól kivehető viszont a bazilika forma a belső felvételről, amint látható a Szent Orsolya különlegessége is: a két mellékhajó galériás kialakítású, ilyen templomból nincs több Kölnben.
A templom másik jellegzetessége még az igen vaskos, a főhajóval megegyező szélességű torony. Ha egy pillanatra eltekintünk a(z első ránézésre is jóval későbbi) toronysisaktól, tisztán látni fogjuk a torony román jellegét.
A XIII. század végefelé a szentélyt lebontották, és a kor szokásainak megfelelően egy gótikus szentélyt építettek helyette. Ez első látásra teljesen amorfnak, és az épülettől idegennek tűnik, de a blog rendszeres olvasói már meg is szokhatták az ilyen átalakításokat, annyi volt belőlük a környéken a gótikus korban (a fenti, belső teret ábrázoló felvételen is láthatjuk a szentély gótikus ablakait).
A gótika idején az eredeti sima famennyezetet kőboltozatra, a toronysisakot is gótikusra cserélték. Ez utóbbit egy tűzvész után elbontották, és barokk sisakot kapott a torony, aminek a tetejére az angol korona szimbolikus mása került, ezzel utalva arra, hogy Orsolya brit származású volt.
A második világháborúban a teljes tetőszerkezet megsemmisült. A gótikus kőboltozatot nem is építették újjá, ma ismét famennyezete van a templomnak. A toronysisakot viszont a barokk formájában állították helyre.