Miután már nagy, komoly püspöki székesegyházakról is nem egy helyen kiderült, hogy fogalmunk sincs az eredetükről, nem lehet nagyon meglepő, hogy most egy falusi templommal is így járunk. Az biztos, hogy Breisigben a X. században már állt egy templom, és az is biztos, hogy nem ez a mostani volt az.

Jézus tizenkét tanítványa között nem volt Mátyás nevezetű. Azonban Jézus feltámadása után a megmaradt tizenegy apostol úgy döntött, hogy Júdás helyére, aki felkötötte magát, választanak egy tizenkettediket maguk mellé, és egy Mátyás nevű férfiúra esett a választás.

Ennek a Mátyás apostolnak a földi maradványait Szent Ilona császárné (Nagy Konstantin édesanyja) azután egy trieri templomnak adományozta a hagyomány szerint. Hogy a relikvia eredetiségében kételkedünk-e, vagy eleve arra gondolunk, hogy Ilona nem is adományozott semmit senkinek, az tulajdonképpen mindegy is, az viszont biztos, hogy a XI. században Mátyás maradványairól Trierben senki nem tudott.

Straßburg városa manapság Franciaországhoz tartozik, ahol a nevét Strasbourg-nak írják. A székesegyház építésének idején Németországhoz tartozott, a nevét akkoriban többféleképpen írták (az egységes helyesírás nem tartozott a középkor nagy vívmányai közé), én most a jelenleg használatos német helyesírású nevet fogom használni.

A X. század végén alapították meg Liège-ben a hét káptalan egyikeként a Szent Pál megtéréséről ("pálfordulás") elnevezett káptalant. Az akkor épített, román stílusú templomból mára nem maradt semmi. A mai, gótikus épületet az 1220-as években kezdték el építeni.

1275-re készült el a templom két vége, a mai torony alsó része, és a szentély, a felszentelés éve pedig 1289.