Szent Briktius Tours püspöke volt a az V. században, Szent Márton közvetlen utódjaként. Ezt csak azért írtam be, mert gyanús, hogy az olvasók között is akadna, aki, akárcsak én, soha életében nem hallotta ezt a nevet. Ha nem emeltek volna Oekovenben a tiszteletére egy bazilikát, sosem hallottunk volna Szent Briktiusról.

Az első templom itt a IX. században épült, erről, a létezésén kívül, nem tudunk semmit, annyi bizonyos, hogy nem pont ott állt, ahol a mostani. Ez a XII. században készülhetett, a román stílust le se tagadhatná, a háromhajós bazilika, mint építészeti forma, szintén elég látványos. Ez a forma egy kissé megtévesztő ugyan, annak ellenére, hogy megfelel a XII. századinak, ugyanis nem azonos azzal.

A torony (a sisak kivételével), a főhajó és apszis viszont biztosan eredeti, azaz kb. XII. századi.

A mellékhajókat a XVI. század folyamán átépítették gótikusra, a toronysisak is ebből az időből származik. Ez utóbbit meghagyták, azonban a két mellékhajót az 1880-as években lebontották, neoromán stílusban építették újjá, jellegében a templom többi részéhez igazítva. Hogy eredetileg milyenek voltak a mellékhajók, arról nincs érdemi információnk, de feltételezhetjük, hogy nagyjából ilyenek, amilyenek a most is látható, alig 130 éves épületrészek.

Mivel Oekoven mindig is kis település volt, lakossága sosem érte el az ezer főt, semmilyen gazdasági jelentősége nincs, és nem is volt soha, ezért a háborúk is mindig elkerülték. Így a templom azon részei, amelyeket az évszázadok során nem alakítottak át tudatosan, máig lényegében sértetlenül, az eredeti formájukban láthatóak.