A frankfurti Szent Miklós templom

Frankfurt legtöbb templomáról pontosan tudjuk, hogy ki és mikor alapította. Én most jó érzékkel kiválasztottam azt az egyet, amelyiknek az eredete sokáig ismeretlen volt, a különféle hamis oklevelekre és utóbb tévesnek bizonyuló feltételezésekre alapozott elméletek sorra megdőltek. Ma úgy tűnik, hogy III. Konrád császár alapíthatta az 1140-es években. Az biztos hogy 1270-ben már állt, mivel arról egy hitelesnek tűnő okirat tanúskodik, hogy ebben az évben egy frankfurti polgár egy kisebb adománnyal segítette a templom fenntartását.

frankfurt_nikolai_nordseite.jpg

Nagyjából ezidőben, a XIII. század végefelé épülhetett a templom tornya. Megfigyelhető, hogy a torony alja még román jellegű (félköríves ablakok), a felsőbb szintek már gótikusak, azaz a két építészeti stílus átmenetének lehetünk tanúi - ez már önmagában is elég jó közelítéssel beazonosítaná az építés idejét.

Érdemes megfigyelni, hogy a torony felső részén van egy körterasz is. Valószínű, hogy ez volt a torony építésének fő célja: a templom ugyanis Frankfurt főterén, a Römerbergen áll, és a torony tetejéről így át lehetett látni az egész teret, olyankor is, amikor az a vásárok miatt zsúfolt volt.

frankfurt_nikolai_nordwest.jpg

Nem sokkal később az első Habsburg császár, IV. Rudolf, az egész templomot átépíttette. A torony kivételével a teljes épületet ellbontották, és egy nagyobb, gótikus stílusú templomot emeltek a helyére. Így ma a torony alsó szintje a templom legöregebb része, az 1270-es évek környékéről.

Az elkészült új épület főhajója a Frankfurtban ekkoriban épült gótikus paloták stílusát idézi, ha levennénk a tornyot és a (kívülről nem is észrevehető, a torony által részint takart, részint körülvett) szentélyt, a templom nem lógna ki az óvárosi paloták sorából.

frankfurt_nikolai_chor.jpg

Csak belülről lesz látványos az épület egy különlegessége: kéthajós templomról van szó, a főhajó északi oldalán található egy mellékhajó is, a délin viszont nem. A csúcsíves ablakok és a bordázott, csúcsíves mennyezet egyértelműen beazonosítják a gótikát.

A történelem viharai meglátszanak a Szent Miklós templom történetén is. 1530-ban betört Frankfurtba a reformáció, ezt követően közel két évszázadon át a templom kihasználatlanul állt, majd 1721-ben vették újra használatba, némi felújítás után (ha kétszáz évig nem költenek egy épületre, csoda, hogy még áll). 1805-ben teljesen le akarták bontani, hogy a helyére egy új, nagyobb templomot építhessenek, de ez utóbbira végül nem jött össze a pénz, így a Miklós-templom megmaradt. Még egy darabig ide-oda passzolták, de ez már az építészeti elemeket alapvetően nem érintette. 1899 óta egyházközségi templomként működik.