Jézus tizenkét tanítványa között nem volt Mátyás nevezetű. Azonban Jézus feltámadása után a megmaradt tizenegy apostol úgy döntött, hogy Júdás helyére, aki felkötötte magát, választanak egy tizenkettediket maguk mellé, és egy Mátyás nevű férfiúra esett a választás.

Ennek a Mátyás apostolnak a földi maradványait Szent Ilona császárné (Nagy Konstantin édesanyja) azután egy trieri templomnak adományozta a hagyomány szerint. Hogy a relikvia eredetiségében kételkedünk-e, vagy eleve arra gondolunk, hogy Ilona nem is adományozott semmit senkinek, az tulajdonképpen mindegy is, az viszont biztos, hogy a XI. században Mátyás maradványairól Trierben senki nem tudott.

Straßburg városa manapság Franciaországhoz tartozik, ahol a nevét Strasbourg-nak írják. A székesegyház építésének idején Németországhoz tartozott, a nevét akkoriban többféleképpen írták (az egységes helyesírás nem tartozott a középkor nagy vívmányai közé), én most a jelenleg használatos német helyesírású nevet fogom használni.

A X. század végén alapították meg Liège-ben a hét káptalan egyikeként a Szent Pál megtéréséről ("pálfordulás") elnevezett káptalant. Az akkor épített, román stílusú templomból mára nem maradt semmi. A mai, gótikus épületet az 1220-as években kezdték el építeni.

1275-re készült el a templom két vége, a mai torony alsó része, és a szentély, a felszentelés éve pedig 1289.

Középkori templomoknál igen gyakori a kereszt-alaprajz. Stílusosan a szent keresztről elnevezett trieri kápolna is kereszt alakú.

Trier a római időkben is fontos város volt már, és azóta tartósan kiemelt egyházi központ. Ennek megfelelően egyházi épületeinek történelme is hosszúra nyúlik.