A straßburgi székesegyház

Straßburg városa manapság Franciaországhoz tartozik, ahol a nevét Strasbourg-nak írják. A székesegyház építésének idején Németországhoz tartozott, a nevét akkoriban többféleképpen írták (az egységes helyesírás nem tartozott a középkor nagy vívmányai közé), én most a jelenleg használatos német helyesírású nevet fogom használni.

strasbourg_romanische_kirche.jpg

Az Ill (ez nem könnyen olvasható, szóval: István, Lajos, Lajos) folyó szigetén már a rómaiak is építettek egy templomot Mars tiszteletére, a jelenlegi történeti kutatások szerint valószínűleg egy korábbi druida szentély romjaira. Aztán a római szentély helyére Klodvig építtetett a VI. században egy keresztény templomot, Ez előbb a IX., majd a XI. században is leégett. Ekkor épült a helyére egy román stílusú, háromhajós bazilika kereszthajóval, ennek makettje látható a fenti képen.

Ez se volt hosszú életű, 1176-ban egy tűzesetben jelentősen károsodott.

(Ha ezt most itt abbahagynám, akkor se ez volna a legrövidebb cikk a blog történetében. Pedig a bemutatandó templomot még el se kezdték építeni.)

De elérkezett ez is, 1180-ban, a szentélynél kezdték. Az érett román stílust figyelhetnénk itt meg, a rajnai császári dómokhoz hasonló jellegű, tekintélyes méretű székesegyházat terveztek. A templom keleti vége nem csak a felhasznált vörös kő miatt emlékeztet a mainzi dómra. A feltételes mód oka, hogy a székesegyház keleti vége olyannyira körbeépült, hogy ma az egyszeri turista nem is láthatja. A szentély, a négyezet és a kereszthajók alapjai készültek el román stílusban. A kereszthajók végei már gótikusak.

strasbourg_langhaus.jpg

Merthogy 1245 körül, menet közben, átálltak a gótikára. Jellemző a korszakra, hogy hatvan év alatt, a szentélytől nem jutottak el a főhajóig. A hosszház (fő- és mellékhajók) maradványait, amik az 1176-os tűzvész után maradtak, teljes egészében lebontották, és nekiálltak egy új, gótikus, háromhajós bazilika építésének. Ez, kihasználva a gótika újításait, jóval magasabb lett, mint a már elkészült épületrészek, a főhajó így érezhetően magasabb, mint a kereszthajó, ami a négyezet kialakítását aránytalanná teszi.

1277-ben tették le a nyugati homlokzat alapkövét.

strasbourg_westfassade.jpg

By Diliff (Own work) [CC BY-SA 3.0 or GFDL], via Wikimedia Commons

Kilencven év alatt, 1365-re sikerült odáig elérni, hogy a nyugati homlokzat alsó két szintje elkészült. A képen a középső nagy rózsaablak felett (kicsivel a kép teteje alatt) jól kivehető vízszintes elem jelentette ekkor a homlokzat tetejét. Ekkor a székesegyház 185 éve épült, az épület tulajdonképpen készen volt, csak a tornyok hiányoztak.

Az eredeti tervekben efelett a szint felett egyből két torony jött volna. Ezt azonban megváltoztatták, és az 1380-as években ráemeltek még egy szintet a nyugati homlokzatra, ez téglalap alaprajzú, a szász templomok középkori nyugati falaira emlékeztet, de gótikus stílusban. Ebbe a középső részbe kerültek a harangok. Leginkább "hátulról", azaz a főépület felől nézve látszik, hogy ez a rész is mennyire kilóg már az épület többi részének szerkezetéből, "szemből" nézve szerves folytatása az alsó két szintnek.

strasbourg_glockengeschoss.jpg

Az erre épülő tornyokat már kisebbre és kevésbé karcsúra tervezték, mint eredetileg. Persze a többtíz méter magas, utólag odatervezett alap miatt a tornyok teteje a talajtól is így magasabbra került volna, mint az eredeti tervek szerint.

Az északi torony 1439-re készült el. Ezzel a székesegyház összesen 260 évig épült, mire elnyerte mai formáját. Kész nem lett soha: a déli torony sosem épült meg.

strasbourg_suedseite.jpg

Az egyetlen elkészült torony magassága a talajtól 142 méter. Az épület teljes hossza 112 méter, a főhajó belső magassága 32 méter.

A belső tér árulkodik arról, hogy a szentély a román korban épült, látványosan hiányoznak a gótikára jellemző nagy ablakok. A főhajóban viszont már megtaláljuk az összes gótikus stílusjegyet.

strasbourg_innenraum.jpg

A 142 méteres magasságával 1439-ben a világ legmagasabb épületei közé tartozott. Magasabb volt, mint az ekkorra 137 méteresre kopott (de a straßburgi torony elkészültéig így is dobogós) Keopsz-piramis, viszont valószínűleg nem érte el a lincolni székesegyház és a stralsundi Szűz Mária templom tornyának magasságát. Azért a bizonytalanság, mert ez utóbbi kettő később egyaránt ledőlt, 1549-ben ill. 1647-ben, pontos magasságukat ma nem ismerjük. Az viszont biztos, hogy 1647-től pontosan kétszáz éven át, a hamburgi Szent Miklós templom neogót tornyának befejezéséig a straßburgi székesegyház volt a világ legmagasabb épülete, és ezzel a legmagasabb a ma is álló középkori épületek közül. Ezek után felgyorsultak az események, alig 12 évvel később már elkészült a staßburginál több, mint kétszer magasabb Eifel-torony - de ez már nem tartozik ennek a posztnak a témájához.

strasbourg_westansicht.jpg

Címkék: gótika