Konzenben valamikor a frank korban létesült egy uradalom. Erről ma inkább csak régészeti emlékeink vannak, ahogy azt sem tudjuk, mikor épült fel az ottani templom. 

Egyes kutatók Nagy Károly korára gondolnak, az viszont biztos, hogy a Szent Pongrácról elnevezett kápolna nem lehet későbbi, mint a IX. század vége. Mintegy harminc kilométerre délre járunk Aachentől, és a IX. században a frank vidéken nem volt meg a szakértelem kőtemplomok építéséhez, ezért a gyanú, hogy az aacheni palota építkezéseihez kapcsolódhatott a Pongrác-templom felépítése.

Eredetileg mintegy 10x10 méteres volt, a fő rész valamikor a történelem folyamán elveszett, ma csak az alapfalakat találjuk meg. Az eredeti templom szentélye áll még, ezt látjuk, immáron valahányszáz éve, önálló kápolnaként. 

A XII. században épült közvetlenül melléje egy valamivel, bár nem sokkal, nagyobb, román stílusú templom, Szent Péter apostol tiszteletére. Ha most a kedves olvasó szeme elkerekedik, és egészen biztos benne, hogy ez a templom nem román kori, az nem azért van, mert rossz képet tettem be. 

A XV. században ugyanis az egészet átépítették a saját koruk, na jó, legalábbis aszerint, ami itt, vidéken akkoriban modernnek számított. A gótikus stílusjegyeket már az előbbi képen is felismerhettük, így jobban megfigyelhetjük a csúcsíves ablakokat és a támpilléreket. 

A szentély is az ilyen templomoknál tipikus, 5/8-os kialakítású, nagy, csúcsíves ablakokkal. 

A második világháborúban a templom jelentős károkat szenvedett. Az 1950-es években az újjáépítéshez kapcsolódva jelentősen ki is bővítették az északi oldalon. A liturgikus tevékenység az új részbe került. A XXI. században, amikor visszaesett a hitélet, a modern részt leválasztották, és más célokra hasznosítják, az istentiszteleteket pedig újra a régi templomrészben tartják. 

Az oltár is visszakerült a régi szentélybe. A belső részt viszont a háború, a felújítás és a kétszeri átépítés során annyira átalakult, hogy ma csak a szentély ablakain ismerjük fel a középkori formákat.