Wesel a Rajna partján helyezkedik el, nagyjából Xantennel szemben, azaz kb. félúton Düsseldorf és Arnhem közt. A frank korban a hely már biztosan lakott volt. A város a Hanza-kereskedelem révén a XV. században virágzott, ekkor épült fő temploma is. 

Hans Peter Schaefer (http://www.reserv-a-rt.de), CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons

A város főterén persze már a frank korban is állt egy templom, amit aztán mindig újra meg újra átépítettek. A XV. században épült egy háromhajós gótikus bazilika, ebből származik a ma is látható torony (a meredek toronysisak modern kori). 

Aztán, lényegében amint kész lett, rögtön elkezdték lebontani, és átépíteni öthajóssá - ez lett a mai bazilika. A XVI. század első éveiben járunk, a gótika legvégén, Itáliában már javában áttértek a reneszánszra, itt az érett gótika egyik utolsó megvalósulását látjuk.

Érdemes megfigyelni, hogy a gótikus formák alkalmazása mellett is mennyire konzervatív az épület: egy öthajós bazilikát látunk, kereszthajóval, latin kereszt alaprajzzal. Érdekes, hogy a mellékhajók egy sátortetőt kaptak, így oldalról a főhajónak is csak a teteje látszik. Persze a nap, felülről, besüt az ablakokon. 

Igzából az egész épület, egyfelől eléggé látványos, másfelől azért inkább illene úgy száz, százötven évvel korábbi időszakba, mint a XVI. század első felébe. 

Druck & Verlag v. G. G. Lange in Darmstadt.L. Rohbock. u. J. M. Kolb., CC0, via Wikimedia Commons

1540-ben az egész város evangélikus lett, a Willibrod-templom is evangélikus kézbe került. De az evangélikus közösségnek nem volt pénze, hogy befejezze, így egyes részeken megmaradt a korábbi fa-mennyezet, ill. a szentélyt körülvevő tervezett kápolna-koszorú sem készült el. Ezt az újkori állapotot láthatjuk a képen. 

See page for author, Public domain, via Wikimedia Commons

Sőt, igazából a város gazdasági hanyatlása nyomán már a fenntartásra se feltétlenül jutott forrás. A XVII. században a középkori oltárokat eladták (azokra az evangélikus istentisztelethez úgyse volt szükség), de az épüet állaga így is folyamatosan romlott, végül 1874-ben be is kellet zárni. 

A XIX. század végén a templomot teljesen felújították. A leromlott állagú részeket neogót stílusban építették újjá, sőt, a szentély középkorban tervezett, de végül meg nem épült bővítését is megépítették. Szóval a ma a piactér felőli látképet leginkább meghatározó rész még százötven éves sincs (érdemes összevetni a fenti újkori ábrázolással). 

Hans Lachmann, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons

A templom a második világháborúban súlyos károkat szenvedett, de ezt, ellentétben a fentebb említett Mathena-templommal, 1959-84 közt újjáépítették. Ma ismét az evangélikus egyházközség használja.