A ciszterci apátságot 1212-ben alapították, eredetileg a mai helyétől valamivel keletebbre. Ott némi perpartvar jelentkezett az ingatlanviszonyok terén, ezért tíz évvel később átköltöztek a szerzetesek Marienstattba, a Westerwald hegyei közé, kb. 65 kilométerre keletre Bonntól. 

Nem sokkal ezután hozzákezdtek a templom építéséhez. Az építkezés megkezdésének pontos ideje nem ismert, az tudjuk, hogy 1245-ben már zajlott a munka, és ugye legkorábban 1222-ben kezdhettek neki. A marbugi Szent Erzsébet templom építése jobban dokumentált, azt 1235-ben kezdték. Ezt tartják a két legkorábbi német gótikus templomnak, a pontos sorrendjük a jelzett ok miatt nem megállapítható. 

Mindazonáltal a ciszterciek jóval konzervatívabb formában építkeztek, mint amit Marburgban látunk. Marienstattban, hasonlóan például a szintén ciszterci altenbergi templomhoz, maradtak a jól bevált modellnél, egy háromhajós bazilikát építettek, kereszthajóval, latin kereszt alaprajzzal, pontos keleti tájolással. A fenti képen jól látató a bazilika-forma, a külső támpillérekkel, és a mellékhajó felett a főhajót támasztó támívekkel.

Itt is láthatjuk, hogy az ablakok csúcsívesek, de elég keskenyek, a kereszthajó ablaka is jóval szerényebb nem csak a korabeli francia templomokhoz, de az alig húsz, legfeljebb harminc évvel fiatalabb altenbergihez képest is. 

Az apszis is, a gótikában megszokott módon, kétszintes: a felső rész 7/12-es, egyértelműen gótikus (itt is láthatjuk a támíveket), az azt alul, a mellékhajók magasságáig körbevevő kápolnakoszorú viszont akár a román korból, száz évvel korábbról is származhatna - ha nem tudnánk, hogy száz évvel korábban itt nem volt semmi. 

A templom építése közel kétszáz évig tartott, a nyugati homlokzat nagy ablaka (ld. a legelső képet) zárta le 1420-ban. A XVII. században a belső teret egy akori apát barokkosította, ennek nyomait a XIX. századi felújítás során eltakarították, és helyreállították a gótikus kori állapotot - vagy legalábbis, amit annak gondoltak. Az épület ma látható szerkezete, és a belső tér szerkezete is egészen biztosan megegyezik az építéskorival, egyes részletek ill. a festés attól eltérhetnek. 

A belső térben is a korai gótika stílusjegyeit ismerhetjük fel. Említést érdemel, hogy a főhajót a mellékhajóktól elválasztó oszlopsorokban minden oszlop egyforma. A Rajna mentén szokás volt, hogy az oszlopok kétszer olyan sűrűek, mint a mennyezet tagolása, ezért minden második oszlop tartja csak a mennyezetet, a köztesek csak a falat. Ezt a szokást már a gótika kezdeti szakaszában kivezették. 

A szerzetesrendet 1803-ban feloszlatták, a templom a helyi katolikus egyházközség kezelésébe került. Már a XIX. század végén újra megtelepedtek itt a szerzetesek, és ma is egy ciszterci apátság működik Marienstattban, ők kezelik a templomot is.