Susteren a legrégebi frank apátságok közé tartozik, 714-ben az akkori udvarnagy, herstali Pippin, különböző kiváltságokkal látta el. Később a vikingek feldúlták az egészet, majd a IX. században női apátságként alapították újra. Első apátnője Amalberga volt, őt utóbb szentként tisztelték, és amikor az apátsági templom a XI. században rossz állapotba került, a helyére építendő újat az ő tiszteletére szentelték fel.

A korszaknak megfelelően egy korai román stílusú bazilika épült, háromhajós kivitelben, kereszthajóval. Az épületet félkör alaprajzú apszis zárja le, a korai román stílusnak megfelelően az apszis (a fenti kép bal oldalán a sárga teherautó mögött) alacsonyabb, mint a főhajó. 

Az épület természetesen kelet-nyugati tájolású, a nyugati végére pedig egy szép Westwerk is épült. 

A belső térben egymást váltogatják a masszív, négyzetes oszlopok, és a vékonyabb, kerek alaprajzúak. Ez a román stílus rajnai alváltozatának jellemzője. A belső tér sima famennyezetet kapott. 

Az épület 1060 körül készült el. Igen egyszerű szerkezet, a hosszház bazilika-szerkezete végighúzódik az egész épületen és egyszerű, függőleges falakkal van lezárva, az apszis is egyszerű. A temlom mögé épült egy földszintes kripta (ezt láthatjuk az apszis és a temető közt).

Susterent megkímélték a háborúk, a templomon nyolcszáz éven át érdemben semmit nem változtattak, eredeti formájában állt a XIX. század második végéig. Persze az évszázadok nem múltak el nyomtalanul, szükségessé vált egy felújítás. 

A mai érdeklődők balszerencséjére erre a feladatra a másutt is leszerepelt Pierre Cuypers, holland építészt szemelték ki (a Maas közelében fekvő város a modern korban Hollandiához került). Cuypers, bár itt nem avatkozott olyan barbár módon be, mint a közeli Roermondban, valamiért itt is toronyépítési mániáját élte ki. 

A templom nyugati végén eredetileg egy klasszikus formájú Westwerk állt. A Westwerkre jellemző egyetlen, széles kialakítású, középső torony igazából máig kivehető az épületen, az eredetileg azt két oldalról kiegészítő lépcsőház-tornyok helyére viszont Cuypers két magas harangtornyot emeltetett. Igaz, Roermonddal ellentétben, itt nagyjából hű maradt a román stílushoz, a tornyokra ránézve nem tűnik fel, hogy nyolcszáz évvel fiatalabbak az épület többi részénél. Bár a Westwerk maradványa azért gyanút kelt, és, ha ismerjük az építés idejét, akkor mindenképpen gyanús lesz a két torony, hiszen az ilyen dupla torony az érett román stílusban jelent csak meg, pár évtizeddel az Amalberga-bazilika felépítése után. 

Mindenesetre a két neoromán torony a XIX. század vége óta az épülethez tartozik, lebontani aligha fogják már őket, ma így ismerhetjük a sustereni apátság egyetlen máig álló épületét.