Az andernachi Krisztus-templom

Andernach a Rajna bal partján terül el, Bonn és Koblenz közt. Már a kelta korban lakott volt, Iulius Caesar idején római helyőrség volt itt, Caesar hidat is építtetett a folyón Andernachnál. 

Andernach a középkorban is jelentős város volt (már legalábbis középkori mértékkel), minorita kolostorát pedig valamikor a XIII. század első harmadában alapították. A kolostori templom építése legkésőbb 1244-ben (valószínűleg valamivel előbb) kezdődött meg. 

andernach_christus_1.jpg

Néhány év alatt elkészült a szentély, akkor még egy ideiglenes mennyezettel és tetővel. Amint a képen is látjuk, az érett gótika stílusában építették meg a szentélyt, ami ezen a környéken a XIII. század közepén mindenképpen figyelemre méltó. 

andernach_christus_2.jpg

Ezután a templom építése folytatódott nyugat felé, az apszisnak megfelelő formában. Amit láthatjuk, a szentély a főhajóval azonos szélességű, így az apszis csak 3/8 formában lezárja úgymond a főhajót - már legalábbis, ha eltekintünk attól, hogy az apszis előbb készült el, mint a főhajó, amit lezárni hivatott.

A templom kéthajós, a főhajó mellett a déli oldalon egy keskenyebb mellékhajó helyezkedik el.

andernach_christus_4.jpg

Az építkezés bőven áthúzódott a XIV. századba. A templomot Szent Miklós tiszteletére szentelték. A legutolsó építkezési ütem a gótikus mennyezet megépítése volt, immáron a XVI. században. Ezt is láthatjuk a képen a szokásos gótikus templombelső egyéb elemei mellett. Érdemes megnézni, hogy a két hajót elválasztó oszlopok egészen a mennyezetig nyúlnak, nincs fal a fő- és a mellékhajó közt. Az oszlopsor csúcsívei voltaképpen a mennyezettel azonosak. 

A mellékhajó közvetlenül a kolostorépületre épült rá, így az ablakai jóval kisebbek, mint az északi oldalon lévők. 

andernach_christus_3.jpg

Tornya sose volt, a minoriták szabályzata legfeljebb egy huszártorony építését engedélyezte a templomaikon. A nyugati homlokzat külső nézete megtévesztő, valójában a két hajó egyforma magas, amint azt a belső teret ábrázoló képen láthattuk is. 

A napóleoni megszállás idején, 1802-ben, a szerzetesrendet feloszlatták, a templom előbb a francia, majd a napóleoni háborúk lezárása után a porosz hadsereg kezelésébe került. A szokásos sors várt rá, raktárnak, és más hasonló célokra használták. 

A XIX. században a Rajna-vidéken a lábát frissen megvető porosz hatalom igyekezett az itt szinte egyeduralkodó katolikusokkal szemben helyzetbe hozni az evangélikus egyházat, a porosz király 1854-ben az újonnan alapított andernachi evangélikus egyházközségnek adományozta az épületet. Azóta is ők használják, de, mivel az evangélikusok a szentek tiszteletét elvetik, immáron Szent Miklós neve nélkül. 

Címkék: német gótika