A kölni Szent Severin templom
Köln városáról sokszor volt már szó a blogon, aligha szorul további bemutatásra. Severin a város püspöke volt a feljegyzések szerint a IV. század végén, de igazából semmi ennél konkrétabbat nem tudunk róla. Kölnben az előző ezredforduló tájékán nagy volt a tisztelete.
A Kölnből dél (Bonn) felé induló országút, a mai Severinstraße, mellett a IV. században létesült az első templom. Ezt az V-VI. századokban többször kibővítették. Szent Severin ereklyéit 866-ban helyezték el a templomban, ebből az alkalomból azt komolyabban átépítették és kibővítették.
A XI.-XVI. századok közt a templom szinte folyamatos átépítés alatt állt. A Karoling-kori templomhoz képest (ami már maga is egy jelentős átépítés eredménye volt) minden részét legalább egyszer, jelentős részeket kétszer is átépítettek, így ma az első évezredből csak faltöredékeket találunk. Viszont itt azóta folyamatosan egy templomként használt épület áll.
Ami valamikor a városhatár volt, ma a nagyjábók belvárosnak tekinthető terület széle. Erősen beépített, a templom északi oldala mellett egyből házak állnak, a másik három oldalon is legfeljebb egy utcányi szélességű szabad tér. Ráadásul sok fa is van, ami a városi tér élhetőségét jelentősen javítja, a fényképezést viszont nem segíti. A Kedves Olvasónak, aki nem a Severinsviertelben él, talán ez utóbbi volna érdekesebb.
A XII-XIII. századokban a templomot szinte teljesen újjáéptették, a korra jellemző román stílusban. Egy háromhajós bazilika épült, kereszthajó nélkül, immáron határozottan keleti tájolással. A legelső templom is majdnem pontosan kelet-nyugati fekvésű volt, de csak véletlenül, mivel itt az út észak-déli irányú, és a templom arra merőleges. Viszont a meroving korban az apszis az út felőli, nyugati oldalon volt, a román korban ez átkerült keletre.
A szentély (ld. eggyel feljebb) és a szentély sarkait díszítő tornyok a román kor végéről, a XIII. századból származnak. Megfigyelhetjük, hogy a szentély a kései román apszisok mintáját követi, de már nem félköríves (mint pl. a Szent Kunibert, ami kb. ugyanekkor épült), hanem szögletes, a gótikára jellemző 5/8 kialakítású. A tornyok teteje gótikus díszítésű, de amúgy egyértelműen egy korábbi korszak maradványai.
A nyugati, eredetileg szintén román stílusú tornyot viszont 1393-ban lebontották, és egy gótikus tornyot építettek helyette.
Ezt követően nekiálltak a hosszház átalakításának. Megtartották a háromhajós bazilika-szerkezetet, de átépítették az egészet gótikusra.
Láthatjuk a nagy, gótikus ablakokat, és némi utalást arra is, hogy nem mindig volt ez ilyen.
A szerkezet a támpillérekkel, sőt, a főhajót tartó támívekkel, egyértelműen gótikus, de mégis furcsa érzésünk van, mintha ezt nem ilyenre tervezték volna eredetileg - és tényleg nem.
A belső térben viszont, a szentély kivételével, nem találunk már a román kori eredetre utaló jeleket, egyértelműen egy gótikus bazilikában állunk. A szentélynél viszont azt is érdemes megfigyelnünk, hogy annak padlója jóval a főhajó és a mellékhajók padlószintje felett van. Elsőre nem látszik, de alatta helyezkedik el a kripta. Ez a kialakítás a korai román korra volt jellemző, és itt is abból az időből származik.
A ma is katolikus plébániatamplomként működő Szent Severin ma alapvetően egy gótikus templom, komoly román kori maradványokkal. Bár Köln óvárosában elég erős a konkurrencia, így is a város egyik meghatározó épülete, még ha a turisták nem is igen jutnak el ide.
