Bernkastel a Mosel mentén fekszik. A folyó mentén szinte végig éltek emberek már a bronzkorban is, konkrétan a település megléte a korai középkortól bizonyos. A névben található "kastel" pedig a latin castellumból származik, és római kori erődítményre utal. 

1905-ben a várost összevonták a folyó átellenes partján található településsel, az egyesített város nemes egyszerűséggel a Bernkastel-Kues nevet kapta (kiejtés: bernkasztel-kúsz). 

Ahogy a képen is láthatjuk, Bernkastel eléggé beszorul a Mosel és a szőlőhegyek közé. Mivel már a középkorban is jelentős város volt, eléggé egymás nyakára építették a házakat, hogy mindenki elférjen. Egyedül a városháza előtti piactér kicsit szellősebb, de ez is inkább csak azt jelenti, hogy az ember nem szorul be pár négyzetméterre. 

A templom legöregebb része a torony, de aki úgy véli, az nem templomtoronynak épült, nem téved. A román kor végén, 1291-ben emelt torony eredetileg a városfal része volt, és csak jóval később kötötték össze a templommal . Eredetileg természetesen nem voltak benne harangok, a legfelső szintet ezekhez kissé átalakították, és a toronysisak se eredeti. 

A templom maga a XIV. század második felében épült, gótikus stílusban. Egy ún. pszeudo-bazilikát látunk, azaz a háromhajós épület két mellékhajója ugyan érezhetően alacsonyabb, mint a főhajó, de a főhajónak nincs a mellékhajók magassága felett külső fala, és az egészet egy, a főhajó tetejétől a mellékhajókig egyben leérő tető fedi. 

A templom aszimmetrikus: az északi oldalon a mellékhajók felett rövid, de felismerhető keresztirányú nyeregtetőket látunk (előző kép), a déli oldalon pedig (ez a kép) ezek teljesen hiányoznak. 

Az egész épületet látva kissé olyan érzésünk van, az építkezéskor úgy dolgoztak, ahogy éppen sikerült, beszorítva a kis utcák közé, és valószínűleg nem is túl jól felszerelve. 

A szentély a szokásos gótikus 5/8, három ablakkal. A barokk korban a szentély mögé épített sekrestye (bal alsó sarok) és oldalkápolna (jobb oldal. a torony előtt) a gótikus épületrészt nagy részben eltakarják, de azért a felismerhető az is. 

A belső térben szembeötlő, hogy a déli mellékhajó kb. fele olyan széles, mint az északi. Ettől eltekintve egy egyszerű, tiszta gótikus templombelsőt látunk. 

A XVII. században a gótikus templom elé építettek egy barokk homlokzatot, ami teljesen idegen a templomépülettől. Így ma a folyó felől nézve, ahonnét a legtöbben látják, teljesen felismerhetetlen, hogy ez igazából egy gótikus épület, csak a vártornyot és egy barokk homlokzatot látunk. 

Idegen ide véletlenül nem téved be (kétszer jártam körül, mire megtaláltam, hol kell bemenni), a látogatók pedig inkább a Fachwerk-házakat csodálják meg a piactérnél, így sok turista utazik tovább anélkül, hogy tudná: egy gótikus templom mellett ment el.