Niederlahnstein és Bad Ems után hajózzunk képzeletben feljebb a Lahn folyón, egészen Marburgig! A város központjában épült a XII. század utolsó éveiben egy templom Szent Kilián tiszteletére. Ekkor Marburg még nem volt jelentős város, nem is volt önálló plébánia, így az új épület a viszonylag komolyabb méretei ellenére is csak kápolna rangot kapott. 

A korszaknak megfelelően egy román stílusú épületről beszélhetünk, még ha ebből mára túl sok minden nem is ismerhető fel. A kép jobb oldali részén láthatjuk a nyugati homlokzatot, az egykori bejárattal, boltívvel lezárva. 

Amikor Marburg önálló lett egyházilag is, nem a piactéren álló Szent Kilián, hanem a Szűz Mária templom lett a plébániatemplom. A reformáció beköszöntekor az uralkodó úgy döntött, egy városban csak egy templom működhet tovább. Ezzel a Szent Kilián egyházi pályafutása 1527-ben végetért, a városi tanács vette kezelésbe.

Egy ideig úgy használták az épületet, ahogy volt, majd az évszázadok alatt egyre jobban átalakították. 1545-ben a pékek költöztek be, nekik az egy nagy tér nem volt előnyös, az épületen belül falakat emeltek. Így kisebb teher járult az oldalsó falakra, lehetővé vált több ablak vágása a falba. 

Még a XVI. században lebontották a tornyot is - minek az a pékeknek, és a később a szentély helyére beköltötő cipészeknek? A  toronyból nyert kövek viszont jól jöttek további építkezéseknél.  A szentélyt is jelentősen átalakították - a következő képen elsőre rá se jönnénk, mit látunk. 

A XVI. század végén lebontották a teljes mennyezetet és a tetőszerkezetet is. Ekkor a templom egy új, fachwerk-ráépítést és tetőt kapott, ami a román stílusú épülettől ennnél sokkal jobban már nem is tudna elütni. A boltozat eltöntetésével, és a lényegesen kisebb súlyú fachwerk-szerkezet felépítésével jelentősen csökkent az oldalsó falak terhelése. Ez további teret nyitott a belső terek átalakítására, és a falakba a korábbinál jóval több ablak nyitására.

A XVII. század óta az épületen csak kisebb változtatásokat végeztek, a XX. században pedig egyszer jelentősen felújították. Bár az eredeti épület nagyobb része most is áll, de a sok újkori változás nyomán ma a román stílust nem is feltétlenül ismernénk fel. És ezért ezúttal nem is a modern kor átalakításai felelősek.