Szent Castor egy keresztény hittérítő volt, aki a IV. században a Mosel partján alapított egy közösséget, a már a római korban is lakott Karden városában. Castor 400 körül halt meg, és Kardenben temették el.

A sírjához valamikor a Karoling korban emeltek egy háromhajós bazilikát. Ettől fogva Karden kiemelt helyzetbe került a katolikus egyházban, a folyó mentén Trierből és Koblenzből is jól megközelíthető, van egy saját szentje, és egy szép temploma is, mi kell több? 

A XII. századtól a trieri püspök egy helynököt, afféle helyettest küldött Kardenbe. Az ő háza, pár lépésre a templomtól, máig áll, a blogon is bemutattam már. 

A XII. században épült a templom nyugati végére egy torony. Ezt látjuk mind a mai napig, fontos azonban megjegyezni, hogy a már ránézésre is a torony többi részétől elütő legfelsőbb szint jóval később, a XVII. században épült a torony tetejére.

Az 1180-as években a szentély felőli részt átépítették, az érett román stílusnak megfelelően. Félköríves lezárású apszis, galériával a külső oldalon. Ilyet láttunk egyebek mellett a szintén Szent Castor tiszteletére szentelt koblenzi templomnál is. Ennek az átalakításnak a jegyében épült a szentély sarkára a két kisebb torony is, szintén jellemző az érett román korra.

Elöl a Korbisch-ház, mögötte a templom tornyai

Valamivel később, a XIII. században építették újjá a hosszházat. Ez már egyértelműen a korai gótika jeleit mutatja. 

Érdemes megfigyelni a külső támpilléreket ill. a gótikus, csúcsíves ablakokat, mindkettő gótikus jellegzetesség. Mindkettőt látjuk, bár egyiket sem vitte igazán túlzásba az építész.

A belső tér is egyértelműen gótikus stílusjegyeket mutat, mindenütt a csúcsíves kialakítás köszön vissza, a mennyezet is bordás kivitetű. Látszik, hogy az építőmester ismerte a gótika lehetőségeit, de csak óvatosan alkalmazta őket, és a templomépület fő szerkezetét (háromhajós bazilika) is megőrizte a román korszakból. A gótikus kor legelején járunk. 

A kardeni templomnak tehát a hosszháza gótikus (ha csak szerényen is), a szentélye pedig román stílusú. Ez elég ritka konstelláció, általában az ellenkezőjével szoktunk találkozni, egy román kori épület gótikus szentéllyel. Itt a hosszház gótikus átépítése után évszázadokon keresztül, lényegében mindmáig nem nyúltak többet az épülethez, eltekintve a torony legfelső részének ráépítésétől. A templom így a XIII. század végi állapotát őrzi.

Az épület jól látható a Mosel felől is. A középkorban ráadásul nem is álltak még ekkora épületek a folyó partján, így még jobban látszott a templom. Magasztos megjelenése miatt Mosel-dómnak is nevezik, bár székesegyházi rangja (ezt jelenti a dóm, püspöki székhely) nem volt sosem, ez inkább csak afféle tiszteletbeli cím a csodálóktól.