A mai Liège, latin nevén Leodicum, fontos egyházi központ volt a frank korszakban, szentéletű püspökeiről, Lambertől és Hubertusról már ezen a blogon is megemlékeztem, mivel a Rajna-vidéken több templomot is a tiszteletükre szenteltek. A X. században a város papságát papi közösségekbe, úgynevezett káptalanokba szervezték. A káptalan nem volt olyan szoros közösség, mint egy szerzetesrend, a tagjai nem is tettek szerzetesi fogadalmakat, ezek egyszerű papokból álló közösségek voltak. A városban hét káptalan alakult, és mindegyik közösség templomot is építtetett magának.

A Szent Dénes káptalant konkrétan 987-ben alapították (Dénes, latin nevén Dionysius, III. századi vértanú volt). Nem sokra rá, a XI. század első éveiben a templom leégett, az új épületet, amelynek magja ma is látható, 1011-ben szentelték fel.

Ebből a XI. századi, ottói épületből származik a mai főhajó. Csak egy évszázaddal fiatalabb a Westwerk, legalábbis annak kő része (a tetején a fa toldás későbbi, a kései középkorból származhat).

A kereszthajó valamikor a XIII. században épülhetett. A templom építészete megfelelt a Maas-menti szokásoknak, a németül Lüttichnek nevezett város is ezen folyó mentén fekszik, valamivel lejjebb, mint Maastricht.

A XIV. században elhatározták, hogy az egész templomot átépítik gótikusra. Az elhatározást tettek követték, és természetesen a szentélytől indultak. Aztán ott el is fogyott a lendület, szóval ma van a korai román templomnak egy szép gótikus szentélye.

A szentély jelentősen magasabb a főhajónál, ilyet láttunk már máshol is, pl. a maastrichti Szent János templomnál. Ettől az egész épület kissé amorfnak hat. Maga a gótikus stílus kevésbé üt ki az épületből, mivel a mellékhajókat az újkorban szintén átépítették gótikus stílusban, mint az a fenti képeken meg is figyelhető.

A barokk korban sok más társához hasonlóan a Szent Dénes templom belső terét is barokkosították.

Németországban általában ezeket a templomokat a XIX-XX. századi felújítások során visszaalakították román stílusúra, Belgiumban viszont ez nem terjedt el, a Szent Dénes is máig megtartotta barokk belső terét.

A francia forradalom idején Liège is fellázadt a német uralom ellen, a forradalom után a káptalant feloszlatták, a templomot profán célokra hasznosították. Később visszakapta a katolikus egyház, ma plébániatemplomként működik.