Maastricht városáról, a város történelméről, már korábban írtam a Szervác-bazilika kapcsán. A Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt templom a város plébániatemplomaként épült, valamikor 1200 körül, a Servaasbasiliek közvetlen szomszédságában, a két templom mintegy tíz méterre áll egymástól.

Balról a Szent János, jobbról a Szent Szervác

A templom első említése 1218-ból való. Ugyanakkor az az épület, amit most látunk egészen biztosan későbbi, viszont semmi feljegyzés nincs arról, hogy az eredetileg feltehetőleg román stílusú templomot mikor és hogyan építették át gótikusra. Bár a megérzésünk ezt diktálná, a templom középső része (rutinos olvasók feltehetőleg már be is azonosították, hogy ez egy háromhajós bazilika) sem eredeti, bár alig száz évvel későbbi, a román kor legvégén, a XIV. század elején épült. Kialakítása is ennek megfelelő, sok román jellegzetesség mellett már gótikus elemeket is tartalmaz.

A XV. század második felében azután a templom átesett egy nagy gótikus átalakításon. Ekkor az eredeti szentélyt elbontották, és a helyére egy új, gótikus szentély épült. Ezt a részt látják meg az érkezők a város főtere, a Vrijthof felől (ld. a legelső képet). A teljes falfelület több, mint felét elfoglaló csúcsíves ablakok, a falból kilógó támaszok az ablakközöknél, a csúcsos, aránytalanul felfelé törő tető mind az érett gótika jellemzői.

Az is megfigyelhető, hogy a szentély magasabb, mint a templom középső része. Hasonlót láthattunk Koblenzben a Liebrauenkirchénél, vagy akár az aacheni székesegyháznál is. Mai szemmel ezt nem feltétlenül találjuk szépnek, mivel elrontja az épület arányait, és torznak hat az egész, de a középkorban a minél magasabb, annál szebb elv mentén gondolkodtak, és olyan magasra építkeztek, amilyen magasra csak tudtak.

1480 körül épült a torony is. A templomnak ekkor nem volt tornya, mert az eredeti torony mintegy száz évvel korábban egy viharban ledőlt. Az új időtállóbbnak bizonyult, hiszen ma is áll (bár azóta több felújításon is átesett). A torony eredetileg nem volt piros, a feljegyzések szerint előbb fehérre, később sárgára volt festve. Mai színét egy XX. századi felújítás során nyerte el. A torony 79 méter magas.

Az épület 1633 óta evangélikus templomként működik (a mellette álló Servaasbasiliek mindmáig katolikus). A két, egymás mellett álló templom ötszáz éve meghatározza Maastrcht belvárosának képét.