Az alpirsbachi kolostor

Ma ismét a Rajna felső folyásához látogatunk, egészen pontosan a Fekete-erdőbe. 1095-ben alapították ezt a kolostort, nevének eredete a történelem homályába vész. Akkortájt még csak erdők és termőföldek vették körbe, utóbb egy város is létesült a kolostor körül, ami ma a kolostor nevét viseli: Alpirsbach.

alpirsbach_suedseite.jpg

A kolostor megalapítása után álltak neki a templom építésének.

A kor szokásainak megfelelően az új templom kelet-nyugati tájolású, és latin kereszt alaprajzú. Ezen a kornyéken nem volt divat a Westwerk, az épület így egy egyszerű háromhajós bazilika, kereszthajóval, a keleti végén a szentéllyel és az apszissal.

alpirsbach_apsis.jpg

Az épület az ezen a vidéken bányászható vörös kőből épült, hasonlóan, mint Klosterrheichenbach. Az építkezés 1133-ra fejeződött be. Az apszist a következő évszázadok folyamán átalakították, nagyobb, csúcsíves ablakokat kapott, az emiatt meggyengülő falat az ablakközöknél külső támaszokkal erősítették meg.

alpirsbach_ostansicht.jpg

A templom jellegzetessége, hogy a torony nem valamelyik végébe került, hanem a fő- és a kereszthajó sarkába, az északkeleti oldalon. Ez a sváb templomépítészet sajátossága. Külön érdekesség, hogy a torony teteje nem egyforma mind a négy oldalról, hanem sátortetős.

alpirsbach_innenansicht.jpg

A belső tér kivitelezése egyszerű, a szokásos elrendezést látjuk, oszlopsor választja el a főhajót a két mellékhajótól. A fenti kép jobb szélén látható galériát évszázadokkal később, a gótikus korban építették hozzá a templom déli oldalához. Az egyszerű, lapos mennyezet fából készült, amelynek jóval kisebb a súlya, mint egy kőboltozatnak, így az oldalafalaknak lényegesen alacsonyabb terhelést kell elviselniük.

alpirsbach_innenansicht_rueckseite.jpg

Érdemes megfigyelni, főleg a belső teret ábrázoló képeken látványos, hogy mennyire aránytalanul magas az épület. Már a román kor második felére jellemző volt ez a megoldás, a klasszikus bazilikákhoz képest felfelé jócskán elhúzott építési arányokkal. Az építőmesterek már ekkor is felfelé, az Isten felé törekedtek. Ezt a törekvést az akkori építészeti ismereteik, és a pénzügyi lehetőséget ekkor még alapvetően behatárolták, de a szándék már ezeken az épületeken is megjelent.