Ahogy azt Köln városában több templomépületnél is láthattuk, a Szent Cecília alapjai is a korai középkorra nyúlnak vissza. Azonban ma már nem csak abból a korszakból, de még az ottói időszakban (X. század) épített templomból sem maradt meg szinte semmi.

Amit ma látunk, az egy háromhajós bazilia a XII. századból, kb. 1130-1160 között épülhetett.

Koblenz városa a Rajna és a Mosel folyók összefolyásánál fekszik. A város még a római időkben létesült, neve is ókori eredetű (latin: Castellum apud Confluentes = Az összefolyásnál lévő vár).

Jónéhány középkori templom található a városban, a három román stílusú belvárosi templom máig meghatározza a városképet. Közülük az egyik a Florinskirche, amely egy VII. századi svájci vértanúról kapta a nevét, csakúgy, mint a Florinsmarkt nevű tér, ahol a templom áll.

Elérkeztünk ahhoz az épülethez is, amely a blog fejlécében is látható. Maria Laach a Rajna folyótól néhány kilométernyire helyezkedik el, valamelyest Koblenz alatt. A hely nevéből Máriát aligha kell megmagyarázni, a név másik tagja viszont kissé humoros. Eredetileg úgy hítvák, hogy "Abbatia ad Lacum", ami latinul azt jelenti, hogy "apátság a tónál". A latin "tó" jelentésű "lacum" szóból alakult ki a német Laach név. Ma a bazilikától párszáz méterre lévő tavat úgy hívják, hogy "Laacher See", azaz "laachi tó", a szó eredetét is figyelembe véve tulajdonképpen "tavi tó".

Maria Laach

Köln városát a rómaiak alapították, a mai német városnév a latin Colonia szóból származik. A római város ugyanott helyezkedett el, ahol a középkori, majd a mai belváros is, szóval a terület kétezer éve folyamatosan lakott, mégpedig folyamatosan városias létformában. Mai cikkem tárgyának helyén pedig legkésőbb a VII. században már biztosan keresztény templom állt.

955-ben létesített itt az akkori kölni püspök, bizonyos Bruno (az uralkodó, I. Ottó, testvére) egy bencés apátságot, és építtetett egy új templomot, részben a meglévő építmények felhasználásával.

Ez a templom ma is áll, bár az utólagos bővítmények miatt kicsit nehezen vehető már ki. A fenti képen a középső, legmagasabb épületrészről van szó (eredetileg egészen biztosan nem ezekkel az ablakokkal). Érdekesség, hogy ez az épület nem pont kelet-nyugati tájolású, eltérően a középkori templomok elsöprő többségétől. Ennek egyik oka éppen a korábbi, még a kelet-nyugati tájolás elterjedése előttről származó épületrészek felhasználása lehet.