Hildesheim ugyan szorosan véve nem tartozik a Rajna-vidékhez, de a Michaeliskirche építészettörténetileg tökéletesen beleillik a blogon bemutatott épületek közé, ezért most teszünk egy kis földrajzi kitérőt.

A már korábban bemutatott Marktkirchétől néhány lépésnyire található székesegyház alapjai a meroving korba nyúlnak vissza. Az első templom ezen a helyen a VIII. században épült - ebből mára alig néhány kőtöredék maradt.

Ez a templom a X. század közepén leégett. A helyére az Ottók korában építettek egy újat, ami felhasználta a korábbi templom megmaradt alapjait. Az ottói templom méretei megegyeztek a korábbival. Ez az épület 964-re készült el, de nem volt hosszú életű, mert Teofanu apátnő (az azonos nevű császárnő unokája) lebontatta, és a helyére építtetett egy újat. Ennek pontos befejezési dátumát nem ismerjük, de kb. 1060 körül készülhetett el. Egy korai román stílusú háromhajós bazilikáról van szó, kereszthajóval, a korszak minden (a rendszeres olvasók által már jól ismert) jellegzetességét felmutatva. Ez a bazilika is pontosan az elődök helyére épült, ugyanazokkal a méretekkel.

Ma arra láthatunk egy példát, milyen is az, amikor egy templomot az évszázadok során többször is átalakítanak, mindig az éppen aktuális építészeti stílus szerint. Elég sok példát lehetne ilyenekre találni, ha nem alakították volna az előző századforduló tájékán nagy részüket az eredeti, román stílusra. Amelyik épület akkor megúszta, az belefutott ugyanebbe a második világháború utáni újjáépítéskor.

A koblenzi Liebfrauenkirche azonban máig magán viseli az átalakítások minden nyomát.

Fotó: Koblenz-Touristik

Az első ezredforduló környékén az erősödő pápasággal szemben a száli császárok többféle eszközt kerestek a saját hatalmuk megerősítésére. Ezek közé tartozott a három rajnai császári dóm (Rheinische Kaiserdom) felépítése. Mondhatni ezekkel az igen nagyszabású építkezésekkel is meg akarták mutatni a pápának, hogy ki az úr a(z egy)házban.

II. Konrád császár 1025 körül fogott bele, hogy Speyerben felépítse a nyugati világ legnagyobb épületét. Az alapkőletétel 1027-ben volt.