A XI. században határozott a kölni érsek a déli városfal mentén egy új bazilika építéséről. A kor szokásainak megfelelően egy háromhajós bazilika épült, kereszthajóval. 

Ez ma már alig ismerhető fel, pedig teljes egészében ott van, de az újabb építésű részek részben elvonják a figyelmet, részben el is takarják a XI. század közepéről származó elemeket. A fenti kép középső részén látható, felénk nyíló kapuval rendelkező épületrész eredetileg a Szent György templomot a szomszéddos Szent Jakab templommal összekötő folyosó volt. Ez utóbbi nagyjából ott állt, ahonnt a György-templomot fényképeztem, és 1825-ben bontották le. Kölnben egy nem túl impozáns XI. századi bazilikának alig volt értéke, majd' minden sarkon van belőle egy, útban volt, hát lebontották, maradt még így is épp elég.

És itt van persze a masszív nyugati épületrész. Nem Westwerk-jellegű, hanem egy nagy kocka, amely uralja az egész épületet. Persze (mint az a környező tárgyakkkal vagy például az épület mellett parkoló autókkal való összevetésből világosan látszik) az egész nem túl nagy, de aránytalanul nagyobb annál, mint ami illene magához a bazilikához. 

A nyugati résznek eredetileg díszesebb teteje volt, amit a barokk korban még díszesebbre cseréltek, ekkor egy torony is épült. Ezek a második világháborúban megsemmisültek, és nem állították őket helyre, az épület egy egyszerű nyeregtetőt kapott.

A belső tér nagyjából azt adja vissza, amit megszokhattunk a hasonló épületeknél. A korszakra jellemző keresztboltozat mellett érdemes megfigyelni, hogy az egyes blokkok az alsó szinten egyszerűbb oszlopokkal fel vannak osztva, így több, kisebb boltívet kellett építeni kevés nagyobb helyett. 

A Szent György templom ma egy eldugott mellékutcában fekszik, ráadásul nagyobbrészt körbe is építették modern épületekkel, aki nem keresi kifejezetten, nem fog rátalálni.