770-ben született a mai Seligenstadtban egy Einhard nevű ember. Ő Nagy Károly uralkodása alatt magas rangra tett szert, több kiemelkedő építkezést is vezetett, majd a császár halála után megírta az ő életrajzát. Idősebb korában a szülővárosában telepedett le, ott alapított egy bencés kolostort, és a kolostorban építtetett egy bazilikát. 

A brüsszeli domboldalon már a karoling-korban állt egy kisebb templom, eredetileg Szent Mihály főangyal tiszteletére szentelve. 1074-ben áthozták ide egy, a a VIII. században a környéken élt női remete, Szent Gudula ereklyéit. Ekkor kiterjesztették a templom titulusát. Hivatalosan mindmáig Szent Mihály és Szent Gudula templom, bár a brüsszeli köznyelv csak Gudulaként emlegeti.

A flandriai Lier városáról már a Szent Gummarus templom kapcsán írtam pár szót. Aki a városban jár, és megszemléli a nevezetességeket, alaposan körbejárja a Gummarus-bazilikát - és tán elmegy úgy egy kis kápolna mellett, hogy fel sem figyel rá.

Simmern a Hunsrück-hegységben, Koblenztől kb. ötven kilométerre délre található. A helyi herceg 1486-ban, a gótikus kor végefelé rendelte el egy templom építését a városban Szent István vértanú tiszteletére. 

A templom körülbelül húsz év alatt készült el. Egy háromhajós gótikus templomot látunk. Nem bazilika, mert mindhárom hajó egyforma magas, ahogy ez jellemző volt a gótikus kor második felében. 

A templom a város központjában lévő hegyen áll, padlószintje a nyugati végén jóval a talajszint felett fekszik. A szentélyben még ennél is magasabban, mégis inkább valamivel a talajszint alatt. Máshonnét nézve meg az egészet alulnézetből látjuk. 

A szentély ugyanolyan széles, mint a főhajó, és majdnem ugyanolyan hosszú is. A déli oldalon több nagy ablaka is van (lásd a legelső képet), az északin viszont ott van mellette a torony. A toronynak a templom oldalába való építéséhez a korszak bajor templomai szolgáltak mintául. 

A belső térben a karcsú világos, ráadásul oszlopfő nélküli oszlopok szinte vonzzák felfelé a látogató tekintetét, a csillagmintás mennyezetre. Az északi mellékhajó fa árkádja újkori, eredetileg a másik oldalon is volt, de ott a huszadik században eltávolították. 

A hegyek közt megbúvó kisvárost megkímélték a történelem viharai. A toronysisak kivételével a templom ma is az építéskori, XVI. század eleji állapotában található. A helyi evangélikus egyházközség használja.