Bár a terület már a római korban lakott volt, a mai várost valamikor a második évezred elején alapították, és egyszerűen "A herceg erdejé"-nek nevezték. Ez hollandul 's-Hertogenbosch. Helyben a mára 160 ezresre nőtt várost röviden csak Den Bosch-nak nevezik. 

A város központja egy magaslaton fekszik. Na, mégiscsak Hollandiában járunk, szóval ne a Himaláját tessék elképzelni, tengerszint felett 6-7 méteres magasságról beszélünk. Persze ebben az országban már az se magától értetődő, hogy egy város a tengerszint felett legyen, de ez a cikk most nem erről szól, hanem az erre a magaslatra valamikor a XIII. században épített bazilikáról. 

A nyugati torony 1240-50 körül épült, mint a képen is láthatjuk (a kép bal szélén), téglából. Kb. a torony közepén látunk egy éles törést, az az alatti rész épült a XIII. században, felismerhetően román stílusban. Ez az egyetlen megmaradt román kori rész.

A XV. században elkezdték a temlomot lépésről lépésre megújítani, a saját koruknak megfelelő stílusban, amit ma érett gótikának nevezünk. A szentéllyel kezdték, ismereteink szerint ez 1415-re készült el. Ahogy a képen is láthatjuk, nagyjából kimaxolták a gótikát. 

A következő lépés, a kereszthajó, 1470 körül lett kész. A blog visszatérő olvasóinak a képek láttán, bevillanhatnak korábban olvasottak. Leginkább a jóval a tető vonala fölé (tehát már statikai funkció nélkül) felépített, díszesen csúcsos támpillérek, de a tető szegélyén végigfutó, igazából funkciótlan kerítés is ismerős lehet több templomépületről. 

Amikor brabanti gótikáról beszélünk, elsősorban a mai Belgiumra gondolunk, és ennek a stílusnak a legtöbb ma is álló példányát is ott találjuk. De a XV. században a mai országhatárok még nem léteztek, és Hollandia egyik déli tartományát, ahol Den Bosch is fekszik, nem véletlenül hívják Észak-Brabantnak. 

Ezután folytatták a hosszházzal, de az már bőven átnyúlt a XVI. századba. Egy öthajós gótikus bazilikát építettek. A bazilika-forma eddigre elavultnak számított, de pont a brabanti gótika még ragaszkodott hozzá. A főhajó belül 29 méter magas, a négy mellékhajó jóval kisebb, de egyforma magas. 

A torony felső, gótikus szintje a XVI. század első éveiben készült, az épület legfiatalabb része, a négyezeti torony (a fő- és a kereszthajó találkozása felett, a templom közepén) 1530-ra készült el. 

A belső tér is látványosan gótikus. Akik olvasták a korábbi, a brabanti gótikáról szóló cikkeket (pl. egy általános bevezetőt a témához a geeli templom kapcsán), azok talán egyből nézik az oszlopok tetejét, ahol egyáltalán nem látunk oszlopfőt, az oszlop és a fal közt egy folyamatos átmenetet látunk. 

Szokatlan, hogy a négyezet nincs beboltozva. Sok középkori templomnak van négyezeti tornya, de a legtöbbnél alulról, belülről, semmi jele a toronynak, itt viszont fellátunk a toronyba. Igazából Itáliában ekkor már építették a reneszánsz kupolákat, szóval annyira nem is előremutató ez a megoldás, de kétségkívül nem tipikus. 

A templom teteje, és részben a tornyok, két tűzvészben is jelentős károsodást szenvedtek, mindkét torony jelenlegi csúcsa az 1830-as tűz utáni helyreállítás eredménye. Ezt leszámítva az épület a XVI. századi formájában áll előttünk. Jelenleg a városi katolikus püspökség székesegyháza.