A huyi Miasszonyunk-templom
Huy Belgiumban, Liège-től délre a Maas (franciásan Meuse) mentén fekszik. A kedvező helyzet, a folyó fölé magasodó szikla, már a római korban is fontos volt, a város a kései római kortól lakott, talán régebben is.
Központi temploma egyből a folyó partjára, a szikla mellé épült, valamikor a kései ókorban. A XI. században épült egy jelentős román stílusú templom a korábbiak helyére.
A XIV. század elején elhatározták, hogy a templomot átépítik gótikusra. Az építkezés bő kétszáz évig tartott és 1536-ban zárult le. Bár talán elsőre mást gondolnánk, de az építkezés keletről nyugat felé haladt. A folyóparti templomoknál nem annyira megszokott módon az épület precízen keleti tájolású, a hossztengelye kb. 45 fokos szöget zár be a Maas-szal.
Ez a szentély a XIV. században épült, a tornyokkal együtt a gótikus templom legrégebbi része. Kialakítása szokatlan, ilyen méretű templomoknál rendszerint a szentélyt is egy kápolna-koszorú veszi körbe. Itt ezt látjuk kétoldalt, de nem a keleti lezárásnál. 5/8-os szentély, az üvegablakok 22 méter magasak, ez ugyan nem egyedi, de elég szokatlan kialakítás.
A templomtól balra látható átjáró nem az épület része, az épület melletti utca dísze. A középső része a XIV. században készült, a két szélső rész jóval később, csak a XIX. században. Mivel Jézus gyerekkori történetéből ábrázol három jelenetet, Betlehem-kapunak nevezik.
A tornyok egyértelműen gótikusak, de, bár a szentéllyel egyidősek, mintha a gótika első korszakából maradtak volna itt. Már csak azért is, mert az érett gótikában már nem volt szokás a szentély sarkaira tornyokat emelni. A toronytól balra a hegy tetején a vár látható.
A háromhajós bazilika talán a korábbi, román kori templom öröksége, a XV. században már inkább egyforma magas hajókat várnánk. Viszont a gótika lehetőségeit maximálisan kihasználták, láthatjuk a hatalmas ablakokat, a mellékhajó feletti támíveket, amik a főhajót tartják, a mellékhajók támpillérei kevésbé hangsúlyosak.
A torony láttán vegyes érzéseink lehetnek. Az alsó szintek mintha a román korból maradtak volna itt, erre a közepén ott virít Vallónia legnagyobb rózsaablaka,
A belső tér markánsan gótikus, innen nézve is lenyűgözőek a szentély ablakai.
Nyugat felé fordulva a rózsaablak is csodás, még ha ezen a fényképen nem is sikerült eltalálnom a színegyensúlyt, azért mégis higgyék el nekem, hogy így van.
A templom ötszáz éve áll, lényegében változatlan formában, a Maas (Meuse, ahogy tetszik) partján, a folyamatos karbantartás mellett néhány komolyabb felújítás járult hozzá a mai jó állapotához.