A "Miasszonyunk" elnevezésről már korábban is értekeztem. Én is érzem, hogy ez magyartalan, de jobb fordítást a Nyugat-Európában elterjedt névre (pl. Notre Dame) még nem találtam. A magyar mitológiából származó Boldogasszony mégse illik egy belgiumi templomhoz. 

A templom teljes neve egyébként Onze-Liewe-Vrouwen-ten-Poelkerk, azaz "Kedves asszonyunk a medencénél"-templom. Ennek az eredete egy XII. századi legenda, mely szerint egy szent embert holttestét, miután meggyilkolták, egy víztározóba dobták, és ezután ott csodák történtek. Ezen csodák nyomán rendelte el az illetékes herceg egy templom építését, amit 1358-ban kezdtek meg. 

Az épülő templom a brabanti gótika jellemzőit mutatja. Egy bazilika, kereszthajóval, latin kereszt alaprajzzal. A szentélynél megfigyelhetjük az erős támpilléreket, valamint azok feltűnő díszítéseit (szintén a brabanti gótika sítlusjegye). A képen előterében a kerékpártároló melletti földszintes melléképület későbbi ráépítés, erre még visszatérünk. 

1410-re készült el a szentély, további fél évszázadig tartott, mire felépítették a kereszthajót és a négyezeti tornyot. Itt el is akadtak, mert a szentélyt nem tervezték meg jól, és az beomlott, ezért újjá kellett építeni. Ahol az ablakot a főoltár amúgyis leárnyékolta volna, ott még be is falazták. 

A templom, mint a belgiumi templomok többsége, zárva volt. Az interneten is ezt az egy képet találtam a belső térről, így kénytelenek vagyunk feltételezni, hogy az általában is a gótika, és azon belül is a brabanti gótika jegyeit mutatja. 

1470-re helyreállították a szentélyt, de ezen a pontot végképp elfogyott az építkezés lendülete. A hosszházat soha nem építették meg. A templomból így ma áll a szentély és a kereszthajó, és ennyi. A négyezetinek szánt torony így a templom nyugati tornya lett, ahogy a kereszthajó nyugati fala pedig a templom homlokzata. Még építettek egy díszes gótikus portált eléje, amitől tényleg úgy néz ki, mintha eleve így tervezték volna - csak az épület szerkezete tűnik amorfnak. 

A XIX. századi ráépítések nem sikerültek túl szerencsésen. Az építészek mintha elfelejtették volna középkori elődeik tudását, és lebontották a szentély külső támfalainak egy részét. Emiatt ma a szentély több helyen is repedezik, és egy alapos javításra szorul. 

A város főterén álló templomot a helyi katolikus egyházközség használja.