Surbourg ma egy komolyabb falu, mintegy ezerötszáz lakossal, Elzászban, azaz a mai Franciaországban. A falu egy kolostorból nőtt ki, amelyet a strasbourgi püspök, bizonyos Arbogast, alapított a VI. század második felében. A püspököt utóbb szentté avatták, és a templom is az ő címét viseli. 

A ma itt álló, román stílusú templom a XI. század végefelé épült. Mondhatnánk, a kornak megfelelően egy háromhajós bazilika, kereszthajóval, latin kereszt alaprajzzal. Mindazonáltal ez volt az első kereszt alaprajzú templom Elzászban. 

A hosszház nagy része, a kereszthajó és a négyezeti torony (leszámítva a jóval későbbi csúcsos toronysisakot) máig megmaradt ebből az eredeti épületből, csak itt-ott javítgatták az építés óta eltelt közel ezer év alatt. 

Az apszis is román kori, ennek megfelelően is néz ki, félköríves, egy kis ablakkal, tipikus korán stílusú díszítésekkel. Az épület nagy részéhez képest viszont ez nagyjából száz évvel fiatalabb, a XII. század végéről származik. 

A belső térben is tipikusan felismerjük a román stílusú háromhajós bazilikát. Szinte minden tankönyvi ismertetőjegyet megtalálunk, látjuk a tipikus boltíves szerkezeteket, a kis ablakokat. A főhajót nézve látványos, hogy mennyivel magasabb, mint amilyen széles: az ég felé törekvő építkezés nem a gótikában jelent meg, bár ott tudott igazán kiteljesedni. Megfigyelhetjük a váltakozó oszlopokat, mindazonáltal itt (ellentétben az Alsó-Rajnavidéken alkalmazott megoldásokkal) a terhelés egyenletesen oszlik el az oszlopokon. Az oszlopsor ilyen kialakítása is újdonság volt Elzászban az építés idején. 

A templom nagy részén egyszerű fa-mennyezetet látunk. Eredetileg az egész ilyen lehetett, a négyezet és a szentély gótikus jellegű bordázott keresztboltozata a XV. századból származik. Itt, és egy-két ablak csúcsívesre cserélésében ki is merült a gótikus átalakítás. 

A legmeglepőbb átalakítás a XX. századra esik. A templom eredetileg egyszrű bazilika-formában futott végig a nyugati homlokzatig. 1935-ben úgy érezték, ez nem megfelelő, és húztak eléje egy Westwerket. Olyat, ami igazából már a kései román korban se volt divatos. A Westwerk ugyanolyan széles, mint a XI. századi kereszthajó, de a két oldalsó szárnya nem a főhajóval, hanem a mellékhajókkal azonos magasságú. Kicsit több rajta az ablak, mint ahogy a középkorban építették volna, az épület szerkezetéből viszont nem üt ki. 

A templom ma a község plébániatemploma, és az Elzász román kori emlékeit összegyűjtő Route Romane része.