A vilichi Szent Péter templom
Vilich Bonnal szemben, a Rajna átellenes oldalán fekszik. A folyótól Schwarzrheindorf választja el. Első ismert említése a X. század közepéről való. Templomának alapjait néhány évvel az első ezredforduló előtt rakták le, majd 1020-50 közt épült egy nagy, természetesen román stílusú, háromhajós apátsági templom az itt működő női szerzetesrend számára.
A ma látható épület teljes egészében ennek, a X. század első felében emelt épületnek az alapjaira épült, azonban ez a román stílusú templom a mainál nyugat felé (a fenti képen jobbra) sokkal hosszabb volt. Tudhatjuk, hogy háromhajós volt, hosszú oszlopsorokkal rendelkezett - az alapok a földben a ma már nem álló részeknél is szépen mutatják az eredeti szerkezetet.
A hosszház felépítménye hasonló lehetett, mint amit most a torony és a kereszthajó közt látunk. A mai torony helyén a főhajó húzódott - a torony értelemszerűen még nem állt. Ekkora templomra Vilichnek nemigen volt szüksége, a falu lakossága akkoriban minden bizonnyal kétszáz fő alatt volt. Az apátságnak viszont a XI. században jól ment, és ez a templom építésében is visszatükröződött.
Miután 1248-ban megkezdték a kölni dóm építését, a szerzeteseknek megtetszett az új stílus, és ők is ilyet akartak. A szentélyt át is alakították gótikusra. Az eredmény kétségkívül látványos lett, még ha nem is olyan légies, mint a dóm. De még ez a megoldás is csődközelbe vitte az apátságot, a kölni érseknek kellett átvállalnia a számla egy részét.
A kora újkorban háborúk rázták meg a környéket, amelyek során a templom is komoly károkat szenvedett. Ezek helyrehozatalára a szerzeteseknek nem volt pénzük, így aztán 1650 körül a templom nyugat felé eső felét, azaz a hosszház nagy részét és az eredeti, román kori nyugati homlokzatot, lebontották, azóta az épület kb. feleakkora, mint a középkorban volt.
Néhány évtizeddel ezután, 1700 körül épült a ma is látható torony. Az épülethez az azóta eltelt három évszázadban már alig nyúltak. Az apátságot a XIX. században feloszlatták, azóta a Szent Péter a falu plébániatemploma.