Schwarzrheindorf közvetlenül a Rajna mentén fekszik, nagyjából Bonnal szemben - legalábbis ott volt pár évszázadon át. Persze nem a falu ment arrébb, hanem először Beuelhez csatolták, majd Beuelt 1969-ben az akkori nyugatnémet fővároshoz, így mai helyszínünk lassan ötven éve maga is Bonn része. 

A templom alapjait Arnold kölni érsek rakta le, pontosan nem tudjuk, de valamikor a XII. század közepén. Érdekességként görög kereszt alaprajzú volt (tehát mind a négy épületszárnya egyforma méretű, amint a görög kereszt négy szára egyforma hosszú). 

A korszaknak megfelelően alapvetően román stílusú, de a görög kereszt alaprajz eltér a román templomok tipikus szerkezetétől, és a használt építészeti megoldások is a rajnai átmeneti stílusra utalnak. Érdemes megfigyelni a késő-román építészet sajátosságát, a templomot eredetileg minden oldalról körbeölelő galériát, a szépen díszített oszlopaival.

Ma már ebből semmi nem maradt meg (erre még visszatérünk), de eredetileg ez a templom egy várba épült, márpedig a középkori várak, főként a nem annyira nagy uraké, elég szűkösek voltak. Ezért a tervbe vett két templom építésére a már másutt is bevált megoldást választották: ezeket nem egymás mellé, hanem egymás fölé építették. 

A Szent Kelemen templom

Az alsó templom Szent Kelemen pápa, a felső Szűz Mária tiszteletére épült. 

A Szűz mária templom (Fotó: Hans Peter Schäfer, Wikimedia)

A dupla templom érdekessége, hogy a négyezetnél a két szintet elválasztó födémben egy nyílás található, amin az alsó temlomból fel lehet látni a felső szint mennyezetére, a felsőből pedig le lehet nézni az alsó szint oltárára. 

Nem sokkal a megépítés után bencés apácákat költöztettek a templomba. A település a szerzetesek fekete ruhájáról kapta a nevét (a Rajna másik partján, kicsivel lejjebb található Graurheindorf ellenpárjaként, amely falu apácái szürke ruhát hordtak). A szerzetesek igényei szerint a templomot nyugat felé kibővítették, így a hagyományos, latin kereszt formájúvál vált, de mellékhajókat nem kapott. 

Ezután a templom maga évszázadokig háborítatlanul állt, igaz, a vár a történelem viharai folyamán eltűnt mellőle. Bár a Rajna jobb partját nem szállta meg a francia hadsereg, 1804-ben a szerzetesrendeket itt is feloszlatták, ezután a templom egy ideig gazdátlanul állt, majd a helyi egyházközség temploma lett - mindmáig.

A XX. század első éveiben egy felújítás során a régi várfalak egy részét visszaépítették, oda, ahol a régészeti kutatások alapján azok eredetileg álltak. A képeken ezeket láthatjuk sötétszürke színben a temlomépület mellett. Megfigyelhető, hogy a várfalról egyenes bejárat vezet a felső templomba.