Szent Hubertus nevéről a magyar olvasóknak aligha a derék Liège-i püspök jut eszébe, Németország nyugati részein azonban eléggé népszerű a VIII. században élt szent.

Itter egykoron egy kis falu volt a Rajna partján. Ma Düsseldorf városrésze, egészen a nagyváros déli szegélyén. Itter első templomát valamikor a XII. század elején emelték, Szent Hubertus tiszteletére, ez egy egyszerű, téglalap alaprajzú, egyterű templom volt. 1150 körül építettek az épület nyugati végébe egy tornyot.

Nem sokra rá, 1170 körül, ki is bővítették az épületet, a hívek növekvő számára való tekintettel. Az egyterű templomból háromhajós bazilika lett. Kereszthajót nem építettek. A főhajó eredeti, egyszerű, lapos famennyezetét meghagyták, a mellékhajók viszont keresztboltozatosak lettek.

Ezután az épülethez közel hétszáz éven át nem nyúltak, egy-két kisebb javítást leszámítva. 1862-ben azután ismét kibővítették. Míg az épület alapvető szerkezetét változatlanul hagyták, a főhajó csillagmintás boltozatot kapott.

Kívülről is jól látható, az eltérő színű építőanyag mutatja, mely részek épültek 1862-ben (a templom torony felőli, sötétebb árnyalatú kövekből épült része a XII. századi, a szentély felőli, világosabb színű pedig a XIX. századi bővítés). A hátsó perspektíva kicsit csal, a valóságosnál nagyobbnak mutatja a bővítést.

A második világháborúban a bombázások során a templom jelentősen megsérült. 1956 után helyreállították, de az életveszélyessé vált kőboltozatot lebontották, és a templom ismét, az eredeti állapotnak megfelelően, egyszerű famennyezetet kapott.