A blog legtöbb cikkében (egészen pontosan ezidáig mindegyikben) templomokat mutattam be. Ennek az a legfőbb oka, hogy a középkorból ránk maradt épületek nagy többsége templom (esetleg vár). Mára azonban jutott három civil épület, mind lakóháznak épült, és ekként működött évszázadokon át.

A Frankenturm

Essen neve a modern korban leginkább a Krupp-gyárról ismert, kevesebben tudják, hogy középkori eredetű városról van szó. Ill. a  blog visszatérő olvasúi már tudhatják ezt, mivel bemutattam itt már a XI. század elejéről származó Marktkirchét. Tőle alig pár lépésre található a Keresztelő Szent János tiszteletére épített temlom.

Amint a Maktkirche, úgy ez is Teofanu apátnő idején épülhetett valószínűleg, de az is lehet, hogy még előbb, a X. század második felében. Hogy Teofanu 1058-as halálakor már állt, azt az apátnő végrendelete tanúsítja.

A három rajnai császári székesegyház (Kaiserdom) közül a speyerit már bemutattam, ma a wormsi kerül sorra.

Mint a Rajna-vidék legtöbb nagyvárosa, Worms is lakott volt már a római korban (sőt, annál sokkal régebben is). A catalaunumi csata (451) után a frankok vetették meg a lábukat a Rajna bal (nyugati) partján lévő városban. Ők építették itt az első keresztény templomot a régi római fórum helyén, valamikor a VII. században. Ebből a templomból mára semmi nem maradt.

Ill. egyvalami mégis: a fekvése. És itt nem csak a pontos helyről van szó, hanem arról is, hogy ez a Meroving-kori templom nem kelet-nyugati tájolású volt, hanem a római fórum tájolását követte, és ennek nyomát viseli minden, a későbbiekben ugyanitt épült templom is.

Maastricht városáról, a város történelméről, már korábban írtam a Szervác-bazilika kapcsán. A Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt templom a város plébániatemplomaként épült, valamikor 1200 körül, a Servaasbasiliek közvetlen szomszédságában, a két templom mintegy tíz méterre áll egymástól.

Balról a Szent János, jobbról a Szent Szervác