Essen neve a modern korban leginkább a Krupp-gyárról ismert, kevesebben tudják, hogy középkori eredetű városról van szó. Ill. a  blog visszatérő olvasúi már tudhatják ezt, mivel bemutattam itt már a XI. század elejéről származó Marktkirchét. Tőle alig pár lépésre található a Keresztelő Szent János tiszteletére épített temlom.

Amint a Maktkirche, úgy ez is Teofanu apátnő idején épülhetett valószínűleg, de az is lehet, hogy még előbb, a X. század második felében. Hogy Teofanu 1058-as halálakor már állt, azt az apátnő végrendelete tanúsítja.

A gótikus korban azonban alapvetően átalakították az épületet. Új, nagy üvegablakokat kapott, kőboltozatot kapott a belső tér, a torony pedig egy csúcsos sisakot, amivel hirtelen a duplájára nőtt az épület magassága.

A kis épületet a nem csak magasságában, de tömegében is nagy torony szinte teljesen uralja, felületes szemlélő szinte észre sem veszi, hogy van a torony alatt egy templom.

Att írtam, hogy a Marktkirchétől alig pár lépés, a már szintén bemutatott székesegyházhoz azonban még közelebb van a Keresztelő Szent János-templom: ugyanazon belső udvar két oldalán állnak, egymással szemben. Ill. nem igazán szemben, mivel mindkét templom azonos tájolású, az udvar felé a székesegyház Westwerkje, és a Szent János szentélye néz.

Mivel a Szent János egy kicsivel magasabban felszik, a tornya sokkal magasabb, és ráadásul az egyetlen olyan irányból, ahonnét mindkét temlom látszik, egy lombos fa is nehezíti a helyzet megértését, ezért sok figyelmetlen szemlélő azt hiszi, a főutca felől is látható torony a székesegyházhoz tartozik. Olvasóim azonban, ha esetleg a Ruhr-vidékre tévednek, már tudni fogják: a világosabb falú épület a székesegyház, a sötétebb pedig, amelyet Keresztelő Szent János tiszteletére szenteltek, az essen-belvárosi egyházközség plébániatemploma.