Elérkeztünk ahhoz az épülethez is, amely a blog fejlécében is látható. Maria Laach a Rajna folyótól néhány kilométernyire helyezkedik el, valamelyest Koblenz alatt. A hely nevéből Máriát aligha kell megmagyarázni, a név másik tagja viszont kissé humoros. Eredetileg úgy hítvák, hogy "Abbatia ad Lacum", ami latinul azt jelenti, hogy "apátság a tónál". A latin "tó" jelentésű "lacum" szóból alakult ki a német Laach név. Ma a bazilikától párszáz méterre lévő tavat úgy hívják, hogy "Laacher See", azaz "laachi tó", a szó eredetét is figyelembe véve tulajdonképpen "tavi tó".

Maria Laach

Köln városát a rómaiak alapították, a mai német városnév a latin Colonia szóból származik. A római város ugyanott helyezkedett el, ahol a középkori, majd a mai belváros is, szóval a terület kétezer éve folyamatosan lakott, mégpedig folyamatosan városias létformában. Mai cikkem tárgyának helyén pedig legkésőbb a VII. században már biztosan keresztény templom állt.

955-ben létesített itt az akkori kölni püspök, bizonyos Bruno (az uralkodó, I. Ottó, testvére) egy bencés apátságot, és építtetett egy új templomot, részben a meglévő építmények felhasználásával.

Ez a templom ma is áll, bár az utólagos bővítmények miatt kicsit nehezen vehető már ki. A fenti képen a középső, legmagasabb épületrészről van szó (eredetileg egészen biztosan nem ezekkel az ablakokkal). Érdekesség, hogy ez az épület nem pont kelet-nyugati tájolású, eltérően a középkori templomok elsöprő többségétől. Ennek egyik oka éppen a korábbi, még a kelet-nyugati tájolás elterjedése előttről származó épületrészek felhasználása lehet.

Bár azt írtam a bevezetőben, hogy nem lesz semmilyen logika a sorrendben, most mégis a legrégebbivel kezdem. Bár az aacheni dóm mai állapota, legalábbis kívülről nézve, nem sokban hasonlít arra, amit Nagy Károly a VIII-IX. századok fordulóján megépíttetett.

Nagy Károly történelmi szerepével most nemigen foglalkoznék, ez nem az a blog; röviden lezárnám annyival, hogy a legkevésbé sem osztom Heribert Illig elméletét, mely szerint ezek az évszázadok egyáltalán nem léteztek, és így maga Nagy Károly sem élt sosem, és a történészek elsöprő többségével együtt úgy vélem, hogy az aacheni várkápolna (a mai dóm első eleme) Nagy Károly számára és az ő megrendelésére épült, mégpedig körülbelül 795-805 között, mint Károly királyi palotájának kápolnája.

Az aacheni várkápolna

A várkápolna magja egy nyolcszögletű épület (oktogon), amelynek belső átmérője kb. 16, belmagassága kb. 32 méter. Ezt, nagyjából félmagasságig, körbeveszi egy kétszintes, 8 méter szélességű folyosó - ez utóbbi 16 szögű.

Először arra gondoltam, indítok egy ilyen blogot. Aztán meg arra, hogy mégsem, mert túl macerás, meg úgyse érdekel senkit rajtam kívül. Aztán egy-két ember mondta, hogy őt talán érdekelné, végül rászántam magam.

A blogban a Rajna-vidék középkori (preromán, román és gótikus stílusú) építészeti emlékeit fogom bemutatni. A még legalább részben álló, a fenti feltételeknek megfelelő épületek (nagy többségük persze templom) száma kb. hatszáz, kissé változhat annak függvényében, hogy pontosan mit tekintünk még állónak, hogyan definiáljuk a jelzett építészeti stílusokat, és hogyan is értelmezzük a régió határait. Hogy mindet bemutassam, az teljesen kizárható. De talán tudok majd mutatni pár érdekességet, amik megérnek egy pillantást.

Erre a környékre egyébként a francia stílus (amit később gótikának neveztek el) komoly késéssel érkezett meg, ezért tisztán gótikus épületből nincs sok. Annál több eredetileg román, de később részben gótikusra átalakított, ill. románként elkezdett, de gótikusként befejezett templomot találunk.

A limburgi dóm

A bemutatott épületek sorrendjében semmilyen logikát nem érdemes keresni, kb. ahogy eszembe jut, ill. ahogy eljutok/eljutottam oda, olyan sorrendben fognak felkerülni.

A blog javarészt saját képeket fog bemutatni, egy-két alkalommal fogok idegen képeket feltenni, ha az adott témát én nem tudom lefotózni, mert pl. légifelvétel, vagy valahol tilos fényképezni, vagy egyszerűen a kép egy korábbi, ma már nem létező állapotot mutat be.

A maria laachi apátsági templom

Aki arra számít, hogy az építészettörténeti doktoriját az én blogomból fogja összeollózni, annak csalódást fogok okozni. De aki csak szívesen megnéz néha pár képet egy-egy régi épületről, meg elolvassa pár sorban, hogy hol is van ez az épület, és kb. mikor épült, annak érdemes rendszeresen visszalátogatnia.