Straßburg városa manapság Franciaországhoz tartozik, ahol a nevét Strasbourg-nak írják. A székesegyház építésének idején Németországhoz tartozott, a nevét akkoriban többféleképpen írták (az egységes helyesírás nem tartozott a középkor nagy vívmányai közé), én most a jelenleg használatos német helyesírású nevet fogom használni.

A X. század végén alapították meg Liège-ben a hét káptalan egyikeként a Szent Pál megtéréséről ("pálfordulás") elnevezett káptalant. Az akkor épített, román stílusú templomból mára nem maradt semmi. A mai, gótikus épületet az 1220-as években kezdték el építeni.

1275-re készült el a templom két vége, a mai torony alsó része, és a szentély, a felszentelés éve pedig 1289.

Középkori templomoknál igen gyakori a kereszt-alaprajz. Stílusosan a szent keresztről elnevezett trieri kápolna is kereszt alakú.

Trier a római időkben is fontos város volt már, és azóta tartósan kiemelt egyházi központ. Ennek megfelelően egyházi épületeinek történelme is hosszúra nyúlik.

A frank egyházban, az első évezred második felében, nagy tisztelete volt a thébai légiónak. Ahhoz képest, hogy a mai történészek szerint ez a légió nem is létezett, főként jelentős volt a tiszteletük. Egészen röviden: a legenda szerint egy római légióról van szó, hatezer, egyiptomi származású katonával (a nevüket az egyiptomi Théba városáról kapták), akik keresztények lettek, és emiatt kivégezték őket, egyeseket közülük Bonnban. A történet a III. század végére datálódik.

Bár a thébai légió, és az évszázadokkal később nevükön is nevezett Cassius és Florentius vértanúk létezése erősen kérdéses, az tény, hogy Bonn központjában találtak a régészek 3 római szarkofágot, a jelzett korból. A hagyomány szerint ez a két említett katona, és egy harmadik, ismeretlen nevű társuk sírja. Később egy kisebb templomot is emeltek a sír fölé.