A brüsszeli Szent Gudula templom

A brüsszeli domboldalon már a karoling-korban állt egy kisebb templom, eredetileg Szent Mihály főangyal tiszteletére szentelve. 1074-ben áthozták ide egy, a a VIII. században a környéken élt női remete, Szent Gudula ereklyéit. Ekkor kiterjesztették a templom titulusát. Hivatalosan mindmáig Szent Mihály és Szent Gudula templom, bár a brüsszeli köznyelv csak Gudulaként emlegeti.

Cathédrale St. Michel- Brüssel - panoramio

Jola Sik, CC BY 3.0, via Wikimedia Commons

A helyi herceg 1226-ban rendelte el a régi helyére egy új, gótikus templom építését. Ekkor már javában épültek az első francia gótikus katedrálisok - az első német gótikus templom építését majd csak pár évvel később kezdik el. 

A szentélytől kezdték, és folyamatosan haladtak nyugat felé. Nagyjából abban a tempóban építkeztek, ami akkortájt szokásos volt, a mintegy 110 méteres templom két és fél évszázad alatt készült el. 

A szentély, sok más gótikus templomhoz hasonlóan, kétszintes, az alsón kápolnák veszik körbe. A hármas szentély kiépítése már nem annyira tipikus (bár nem is kirívó), nem a három égtáj felé, mint amit román kori épületeknél látunk, hanem mindhárom hajó végén, egymással párhuzamosan látjuk őket. A két szélső viszont egyszerűbb kiépítésű mint a főhajó végén álló. 

bruxelles_gudula_1.jpg

A középső szentélynek így oldalt nincs is külső fala, csak a két szélsőnek. Azoknál a brabanti gótika jellemzőit láthatjuk, óriási, majdnem a teljes falfelületet kitöltő, a tető szintjéig felérő gótikus ügevablakok, köztük masszív támpillérek tartják a falat. Láthatjuk a pillérek tetején a jellemző díszítéseket ill. a korlátot is. 

bruxelles_gudula_2.jpg

A kereszthajónál egy domináns ablakot látunk. A portál visszafogott kivitelű, de itt is láthatjuk a brabanti gótika jellemző megoldásait. 

bruxelles_gudula_3.jpg

Bár a templomot tíz egymást követő generáció építette fel, az építészeti stílusban sehol nem látunk komolyabb törést, végig az eredeti elképzelések mentén építkeztek. Úgy tűnik, a rendelkezésre álló források sem apadtak el, a kiépítettség színvonala végig nagyjából azonos. Tipikus gótikus megoldás a mellékhajókon a templom hossztengelyére merőleges nyeregtetők alkalmazása. 

bruxelles_gudula_6.jpg

A belső tér is díszesen gótikus. Az apostolok szobrai jóval később, csak a barokk korban kerültek fel az oszlopokra,  

bruxelles_gudula_4.jpg

A templom egy dombra épült. Míg a szentély egy kicsivel a talajszint alatt helyezkedik el, a nyugati portál már jelentősen feljebb van, mint a templom előtti tér. Megfigyelhetjük a díszesen kidolgozott gótikus homlokzatot, középen az annyira jellemző hatalmas üvegablakkal. 

bruxelles_gudula_5.jpg

A templom építése a XV. század végén, a két, egyaránt 69 méter magas torony befejezésével ért véget. 

Bár több, mint egy fél évezred telt el azóta, a Gudula máig lényegében az akkori állapotot tükrözi. A XVII. században épült a keleti végére az első képen is látható barokk kápolna. 1830-ban, az önálló Belgium megalakítása után Brüsszel az új állam fővárosa, a város legfényesebb temploma pedig királyi templom lett. Egyházi rangja azonban még sokáig nem volt. 

A huszadik században a katolikus egyház Európában igyekezett a fontosabb püspökségeket a történelmi központokból a modern nagyvárosokba helyezni. Ebben a folyamatban jött létre 1993-ban például az esztergom-budapesti érsekség. Három évtizeddel előbb, 1962-ben hozták létre a brüsszel-mecheleni érsekséget, ennek keretében költözött Belgium prímása a fővárosba, és lett a Szent Mihály és Gundula templomból főszékesegyház. Máig, és várhatóan még sokáig az érsekség használja.