Ha Ön nem tudja, ki volt Szent Gangolf, ne bánja. Könnyen lehet, hogy nem is létezett, de, ha mégis, hát sok tanulságos nincs az életében. 

Mai templomunk faluja, Mertloch, sem az a kimondott metropolisz, amit szégyellnie kellene annak, aki még nem hallott róla. Egy hangulatos település a Rajna és a Mosel által közbezárt területen, mára ezer fő fölé nőtt a lakossága, a középkorban inkább csak pártucat házból állt. 

Első emítése a X. század végéről való, és Szent Gangolf tiszteletére emelt temploma sem lehet ennél sokkal fiatalabb. A fenti képeken fehérre vakolt részről beszélünk, egy román stílusú, háromhajós bazilika, a korszaknak megfelelően. A mellékhajók ablakaik eredetileg sokkal kisebbek voltak. A belső térben is a tipikus bazilika-formát ismerjük fel, boltívekkel. A főhajót eredetileg lapos famennyezet fedte.

Mertlochban komoly háborúk nem dúltak, és a természeti csapások is megkímélték az épületet. Így aztán nyolc-kilencszáz éven át az egyetlen jelentős változás a keresztelőkápolna hozzáépítése volt: a második kép bal oldalán, a mellékhajó toronnyal ellentétes végén látható, gótikus ablakokkal felszerelt mellékpületről van szó, ez ténylegesen a gótikus korban épült. 

1879-ben két komoly változást is eszközöltek a templomon. Ahogy azt sok román kori bazilikánál láthattuk, ennek se volt eredetileg tornya. A XIX. században viszont már egy falusi templom torony nélkül kellemetlen volt, így építettek hozzá egy tornyot. De legalább a stílust illetően hűek maradtak az eredetihez, ha nem tudnánk, és, ha a vakolat hiánya nem hívná fel rá a figyelmünket, talán észre se vennénk, hogy nem eredeti, hanem egy neoromán bővítés. 

A főhajó mennyezetét is ekkor építették át keresztboltozatosra, ez is jól illik a román korhoz. 

Ezután már csak egy jelentősebb felújítást ejtettek meg az épületen a huszadik században. A korszak építészetét jól ismerőknek talán feltűnhet, hogy a torony és a keresztboltozat nem illik az ezredforduló környékéhez, de kicsit később, az érett román korban akár készülhettek is volna ilyenek. Minden más pedig valóban román (ill. a keresztelőkápolna gótikus) kori. A templomot mind a mai napig a katolikus egyház használja.