Már maga Büllesheim sem egy világváros, akkor mit gondoljunk arról a településről, amelyet a középkorban "a másik Büllesheim"-nek, majd az újkortól "kis Büllesheim"-nek neveznek? Temploma sem annyira a falunak, mint inkább a falu szélén felépített várban élő nemesúrnak épült, valamikor az előző ezredforduló környékén. 

Az eredetileg vélhetően egyszerű, téglalap alaprajzú épületet a XIII. században bővítették ki két mellékhajóval, így egy háromhajós bazilikát kialakíítva. 

A szentély a főhajóval egyező szélességű, akárcsak a torony. 

Míg az eredeti épületrészek egész jó állapotban megvoltak, az egy-kétszáz évvel fiatalabb mellékhajók állapota a XIX. század közepére nagyon leromlott. Végül 1880-ban azokat lebontották, és teljesen újjáépítették. Így a ma látható két neoromán mellékhajó még százötven éves sincs. 

Gyanús is lehet, hogy a mellékhajók ablakkiosztása a főhajóáéval nem azonos, ilyesmit a középkorban nem engedtek volna meg maguknak. 

Ezután azonban a falu lakossága tovább növekedett. A kis templom bővítése nem volt megvalósítható, mivel az épület nem közterületen állt, a telket tulajdonló várúr pedig teljesíthetetlen feltételeket szabott az építkezés engedélyezéséhez. Végül némi hercehurca után kb. ötven méterrel arrébb épült 1907-ben egy új, neogót templom. Ezután a régi épületet a katolikus egyház már nem használta.

A következő évtizedekben az épület állaga jelentősen leromlott. A második világháború uán a katolikus egyház előbb megvásárolta a templomot a telekkel együtt, majd odaajándékozta az ortodox egyháznak, akik mind a mai napig rendeltetésszerűen használják.