Koblenz városa a Rajna és a Mosel folyók összefolyásánál fekszik. A város még a római időkben létesült, neve is ókori eredetű (latin: Castellum apud Confluentes = Az összefolyásnál lévő vár).

Jónéhány középkori templom található a városban, a három román stílusú belvárosi templom máig meghatározza a városképet. Közülük az egyik a Florinskirche, amely egy VII. századi svájci vértanúról kapta a nevét, csakúgy, mint a Florinsmarkt nevű tér, ahol a templom áll.

Elérkeztünk ahhoz az épülethez is, amely a blog fejlécében is látható. Maria Laach a Rajna folyótól néhány kilométernyire helyezkedik el, valamelyest Koblenz alatt. A hely nevéből Máriát aligha kell megmagyarázni, a név másik tagja viszont kissé humoros. Eredetileg úgy hítvák, hogy "Abbatia ad Lacum", ami latinul azt jelenti, hogy "apátság a tónál". A latin "tó" jelentésű "lacum" szóból alakult ki a német Laach név. Ma a bazilikától párszáz méterre lévő tavat úgy hívják, hogy "Laacher See", azaz "laachi tó", a szó eredetét is figyelembe véve tulajdonképpen "tavi tó".

Maria Laach

Köln városát a rómaiak alapították, a mai német városnév a latin Colonia szóból származik. A római város ugyanott helyezkedett el, ahol a középkori, majd a mai belváros is, szóval a terület kétezer éve folyamatosan lakott, mégpedig folyamatosan városias létformában. Mai cikkem tárgyának helyén pedig legkésőbb a VII. században már biztosan keresztény templom állt.

955-ben létesített itt az akkori kölni püspök, bizonyos Bruno (az uralkodó, I. Ottó, testvére) egy bencés apátságot, és építtetett egy új templomot, részben a meglévő építmények felhasználásával.

Ez a templom ma is áll, bár az utólagos bővítmények miatt kicsit nehezen vehető már ki. A fenti képen a középső, legmagasabb épületrészről van szó (eredetileg egészen biztosan nem ezekkel az ablakokkal). Érdekesség, hogy ez az épület nem pont kelet-nyugati tájolású, eltérően a középkori templomok elsöprő többségétől. Ennek egyik oka éppen a korábbi, még a kelet-nyugati tájolás elterjedése előttről származó épületrészek felhasználása lehet.

Bár azt írtam a bevezetőben, hogy nem lesz semmilyen logika a sorrendben, most mégis a legrégebbivel kezdem. Bár az aacheni dóm mai állapota, legalábbis kívülről nézve, nem sokban hasonlít arra, amit Nagy Károly a VIII-IX. századok fordulóján megépíttetett.

Nagy Károly történelmi szerepével most nemigen foglalkoznék, ez nem az a blog; röviden lezárnám annyival, hogy a legkevésbé sem osztom Heribert Illig elméletét, mely szerint ezek az évszázadok egyáltalán nem léteztek, és így maga Nagy Károly sem élt sosem, és a történészek elsöprő többségével együtt úgy vélem, hogy az aacheni várkápolna (a mai dóm első eleme) Nagy Károly számára és az ő megrendelésére épült, mégpedig körülbelül 795-805 között, mint Károly királyi palotájának kápolnája.

Az aacheni várkápolna

A várkápolna magja egy nyolcszögletű épület (oktogon), amelynek belső átmérője kb. 16, belmagassága kb. 32 méter. Ezt, nagyjából félmagasságig, körbeveszi egy kétszintes, 8 méter szélességű folyosó - ez utóbbi 16 szögű.