Maastricht városáról, a város történelméről, már korábban írtam a Szervác-bazilika kapcsán. A Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt templom a város plébániatemplomaként épült, valamikor 1200 körül, a Servaasbasiliek közvetlen szomszédságában, a két templom mintegy tíz méterre áll egymástól.

Balról a Szent János, jobbról a Szent Szervác

Mai témám több szempontból is rekorder: ilyen kis épületet még nem mutattam be, és olyat sem, amely ennyire közel lenne a lakóhelyemhez. Mindössze egyetlen megállónyit kellett vonatoznom, hogy ide jussak. Kisebb még esetleg kerülhet sorra, közelebbi biztosan nem - hacsak el nem költözöm.

A templom építésének pontos idejét nem tudjuk, vélhetően a XIII. század első felében épülhetett. Első említése 1274-ből való. Az épület egy tipikus háromhajós bazilika, ami a kort ismerve nem meglepő, annál inkább az, ha figyelembe vesszük a méreteit.

Hildesheim ugyan szorosan véve nem tartozik a Rajna-vidékhez, de a Michaeliskirche építészettörténetileg tökéletesen beleillik a blogon bemutatott épületek közé, ezért most teszünk egy kis földrajzi kitérőt.

A már korábban bemutatott Marktkirchétől néhány lépésnyire található székesegyház alapjai a meroving korba nyúlnak vissza. Az első templom ezen a helyen a VIII. században épült - ebből mára alig néhány kőtöredék maradt.

Ez a templom a X. század közepén leégett. A helyére az Ottók korában építettek egy újat, ami felhasználta a korábbi templom megmaradt alapjait. Az ottói templom méretei megegyeztek a korábbival. Ez az épület 964-re készült el, de nem volt hosszú életű, mert Teofanu apátnő (az azonos nevű császárnő unokája) lebontatta, és a helyére építtetett egy újat. Ennek pontos befejezési dátumát nem ismerjük, de kb. 1060 körül készülhetett el. Egy korai román stílusú háromhajós bazilikáról van szó, kereszthajóval, a korszak minden (a rendszeres olvasók által már jól ismert) jellegzetességét felmutatva. Ez a bazilika is pontosan az elődök helyére épült, ugyanazokkal a méretekkel.