A templom alapításának pontos ideje a történelem ködébe veszik, valószínűleg nagyjából 850 körül épült itt az első kápolna, mégpedig fából. Az első évezred végefelé ehelyett létesített az akkori gróf (akinek felesége a császár leánya volt) egy kőből épült templomot, amit aztán elég hamar, 1024-től kezdődően lecseréltek egy nagyobb bazilikára. 

Trier nem csak Németország legnyugatibb városai közé tartozik (közvetlenül a luxemburgi határ mentén fekszik), de a legősibbek közé is. A Mosel folyó völgye már a Kr.e. harmadik évezredben is lakott volt, a rómaiak érkezése előtt a treverek germán törzse élt itt. A várost magát a rómaiak alapították, a pontos évszám nem ismert, de biztosan Augustus uralkodása (Kr.e. 27 - Kr.u. 14.) idején. A város latin neve, Augusta Treverorum, is a császár valamint a germán törzs nevéből ered, ebből Augustus neve idővel elkopott. 

A római létesítmény (a trieri dómmúzeum makettje a livius.org weboldal képén)

A XI. században határozott a kölni érsek a déli városfal mentén egy új bazilika építéséről. A kor szokásainak megfelelően egy háromhajós bazilika épült, kereszthajóval. 

A középkori Frankfurt a Majna folyó mentén, a mai üzleti negyedtől délkeletre helyezkedett el. Az óváros, ha eredeti arculatát a második világháborús bombázások óta nem is igen őrzi, de nem vette át a modern világváros képét, ami amúgy Frankfurtot jellemzi. 

Az óváros északnyugati szegélyén, egészen a városfalnál épített két nemes 1321-ben egy kápolnát. Ez meglehetősen rövid életű volt, már az 1340-es években kibővítették, egy háromhajós gótikus templom formájában. A templom nem bazilikaformájú lett, a két mellékhajó ugyanolyan magas, mint a főhajó.