Az Enz partján fekvő Pforzeheimben, kb. egypercnyi járásra a már korábban bemutatott "Mezítlábas templom"-tól, épült a Szent Mihály templom. A második világháborút követő ásatások során bebizonyosodott, hogy itt a domboldalban az első templom a karoling korban épült, majd annak a helyén egy nagyobb bazilika a román korban. 

Bár a terület már a római korban lakott volt, a mai várost valamikor a második évezred elején alapították, és egyszerűen "A herceg erdejé"-nek nevezték. Ez hollandul 's-Hertogenbosch. Helyben a mára 160 ezresre nőtt várost röviden csak Den Bosch-nak nevezik. 

Gladbach területe már a kőkorszakban is lakott volt (a Neander-völgy kb. ötven kilométerre nyugatra fekszik innen), a mai város történetét a gladbachi kolostor 974-es alapításától számítják. A XIX. század végétől, hogy a Köln melletti, hasonló nevű várostól megkülönböztessék, "Szerzetes-Gladbach"-nak, nyugatnémet dialektussal München Gladbachnak nevezték. Egy újabb, a bajor fővárossal való tévesztés lehetőségét elkerülve aztán a második világháború után a hivatalos német formával, és egybeírva, Mönchengladbach lett a város neve. 

Haguenau (németesen Hagenau) Elzászban található, egy másik templomáról már korábban írtam. A Szent Miklós templom az óváros északi szegélyén fekszik. Alapítása a Barbarossa melléknéven is ismert I. Frigyes császár nevéhez kötődik, ő alapított itt 1164-ben egy kórházat, és ahhoz épült egy román stílusú tempom.