A hildesheimi Michaeliskirche

Hildesheim ugyan szorosan véve nem tartozik a Rajna-vidékhez, de a Michaeliskirche építészettörténetileg tökéletesen beleillik a blogon bemutatott épületek közé, ezért most teszünk egy kis földrajzi kitérőt.

hildesheim_michaeliskirche_suedseite.jpg

Az első évezred végefelé a helyi püspök, bizonyos Bernward, alapított a város szélén egy kápolnát, amit Szent Mihály főangyal tiszteletére emeltek. Aztán, amikor nekiálltak az építkezésnek, kissé kibővítették a méreteket, és egy komoly háromhajós bazilikát építettek. A templom részleges felszentelése 1022 szeptember 29-én, Szent Mihály ünnepén történt meg.

Elkészültekor a régió legkiemelkedőbb épületei közé tartozott (ne feledjük, a későbbi, román stílusú bazilikák ekkor még nem álltak). Építészeti sílusát korai román, vagy pre-román névvel jelzik. A romanika több jellegzetessége megjelent már, az ottói épületek többségéhez képest is fejlettebb megoldások jellemzik a templomot, de az érett román stílustól láthatóan elmarad.

Az épület teljesen szimmetrikus, mind a négy sarka egyforma, kivéve, hogy a nyugati végén hozzá lett toldva egy kripta, ahová utóbb Bernward püspököt eltemették.

hildesheim_michaeliskirche_vierungsturm.jpg

A hosszépület egy háromhajós bazilika (ez újszerű volt akkortájt), de a templom nem kereszt alaprajzú, hanem mindkét végén van egy-egy kereszthajó. A főhajó és a kereszthajó találkozása fölé tornyot emeltek, amely tehát pont olyan széles, mint a főhajó, valamivel több, mint 8 méter. A kereszthajók mindkét végén kisebb harangtornyokat emeltek.

hildesheim_michaeliskirche_langschiff.jpg

A főhajó kb. kétszer olyan magas, mint amilyen széles (bizony, már ebben a korban is törekedtek a felfelé építkezésre, de ennek a statikai ismereteik még szigorú határokat szabtak). Megfigyigyelhető, hogy a tornyok alatti terület mind a négy irányból egy boltíves "kapu"-val van elválasztva.

Érdemes megfigyelni a váltakozó oszlopokat: az antik stílusú oszlopok és az egyszerű, tulajdonképpen a fallal azonos kivitelű oszlopok váltakozása a keleti frank területekre volt jellemző. Az oszlopok viszonylag vékonyak lehetnek, mivel a fal alig 16 méter magas, és a templomnak famennyezete van, ami jelentősen kisebb súlyú, mint a román korban elterjedt kőboltozat. Az utóbb klasszikussá váló keresztboltozatot ekkor még nem ismerték, dongaboltozattal (azaz egy nagyon hosszú boltívvel) viszont egy ekkora épületnek már olyan súlya lett volna, amit az akkori tudással csak extrém vastag falakkal tudtak volna megtartani.

hildesheim_michaeliskirche_fenstern.jpg

A déli oldalhajó ablakait a gótikus korban megnagyobbították és kicserélték. Ekközben az épület többi részéhez nem nyúltak, amitől ez a déli fal meglehetősen anakronisztikusan fest.

A reformáció idején a Mihály-templom evangélikus kézbe került, és mindmáig evangélikus templom. A kripta, amelyben a szentté avatott Bernward püspök maradványai is fekszenek, viszont megmaradt katolikusnak.

hildesheim_michaeliskirche_krypta.jpg

A kripta. Ez már keresztboltozatos.

Az épület állaga a középkorban jelentősen leromlott, 1650-ben előbb a keleti, majd 1662-ben a nyugati tornyot is lebontották, mert életveszélyessé váltak. A keleti tornyot néhány évvel később visszaépítették, de barokk stílusban.

hildesheim_michaeliskirche_barkock.jpg

Forrás: comicplus.de

Ez az állapot 1945-ig maradt fenn. Aztán a szövetséges légierő bombatámadásai jelentős károkat okoztak az épületben. A XIII. századból származó festett famennyezetet még a légitámadások előtt leszerelték, és biztonságos helyre vitték, ezért az sértetlenül túlélte a háborút.

hildesheim_michaeliskirche_krieg.jpg

Az épületet a háború után helyreállították, mégpedig, sok társához hasonlóan, az építéskori állapotra (de legalábbis olyanra, amit ekkor az építéskori állapotnak gondoltak). Újra felépítették a már háromszáz éve lebontott nyugati tornyot és a nyugati apszist is. A helyreállítás 1960-ra készült el, majd a kétezres évek elején egy kisebb, állapotmegőrző felújítást hajtottak végre.

hildesheim_michaeliskirche_heute.jpg